synced with r21612

git-svn-id: svn://svn.mplayerhq.hu/mplayer/trunk@21782 b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2

1 files changed, 2318 insertions, 2130 deletions

diff --git a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml
index 83bc3e2cec..a24545a43e 100644
--- a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml
+++ b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml
@@ -1,83 +1,90 @@
 <?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
-<!-- synced with r21508 -->
+<!-- synced with r21612 -->
 <chapter id="encoding-guide">
 <title>Kódolás a <application>MEncoder</application>rel</title>
 
 <sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4">
-<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 (&quot;DivX&quot;) rip készítése DVD filmből</title>
+<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 ("DivX")
+  rip készítése DVD filmből</title>
 
 <para>
-  Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű
-  DVD rip-et egy adott méretben? Vagy: "Hogyan készíthetem el a
-  lehető legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a
-  legjobb minőséget akarom."
+Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű
+DVD rip-et egy adott méretben?" Vagy: "Hogyan készíthetem el a lehető
+legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a legjobb
+minőséget akarom."
 </para>
 
 <para>
-  Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem
-  érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó
-  stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni,
-  fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret,
-  akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged.
+Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem
+érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó
+stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni,
+fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret,
+akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged.
 </para>
 
 <para>
-  Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy
-  <emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete.
+Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy
+<emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete.
 </para>
 
 <para>
-  Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez.
-  Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a
-  részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk
-  ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a
-  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó
-  kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható.
+Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez.
+Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a
+részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk
+ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a
+<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó
+kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható.
 </para>
 
 <para>
-  Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend
-  valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a
-  kapcsolódó projektek oldalán a
-  <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>.
-  Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül,
-  mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket
-  hozzon.
+Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend
+valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a
+kapcsolódó projektek oldalán a
+<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>.
+Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül,
+mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket
+hozzon.
 </para>
 
+<!-- ********** -->
+
 <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode">
 <title>Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása</title>
+
 <para>
-  Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned
-  pár előkészületi lépést.
+Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned
+pár előkészületi lépést.
 </para>
 
 <para>
-  Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása,
-  hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod.
-  Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas
-  TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak
-  Amerikában és Japánban, PAL Európában.
-  Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés
-  formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis>
-  összhangban a film eredeti formátumával.
-  A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert
-  több elemet kell azonosítani a forrásban.
-  Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti
-  formátumot.
-  Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban,
-  csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott
-  vagy akár elveszett képkockák.
-  Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási
-  hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz.
+Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása,
+hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod.
+Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas
+TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak
+Amerikában és Japánban, PAL Európában.
+Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés
+formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis>
+összhangban a film eredeti formátumával.
+A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert
+több elemet kell azonosítani a forrásban.
+Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti
+formátumot.
+Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban,
+csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott
+vagy akár elveszett képkockák.
+Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási
+hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz.
 </para>
 
+
 <sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps">
 <title>A forrás framerátájának azonosítása</title>
+
 <para>
-  Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról,
-  ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit:
+Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról,
+ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit:
 </para>
+
 <itemizedlist>
 <listitem><para>
   <emphasis role="bold">Szabványos film</emphasis>: Moziban történő
@@ -118,27 +125,31 @@
 </itemizedlist>
 </sect3>
 
+
 <sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material">
 <title>A forrásanyag beazonosítása</title>
+
 <para>
-  A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni,
-  míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként
-  vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető.
+A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni,
+míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként
+vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető.
 </para>
+
 <para>
-  További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke.
+További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke.
 </para>
+
 <para>
-  A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum
-  között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak.
-  <emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós
-  megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják
-  mező-alapú formába.
-  A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven
-  "telecine"-nek hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s
-  "3:2 pulldown".
-  Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező
-  mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti.
+A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum
+között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak.
+<emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós
+megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják
+mező-alapú formába.
+A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven
+"telecine"-nek hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s
+"3:2 pulldown".
+Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező
+mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti.
 </para>
 
 <itemizedlist>
@@ -174,38 +185,40 @@
 </itemizedlist>
 
 <para>
-  Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz,
-  de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit.
-  Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha
-  keresel egy másolatot az eredeti formátumban.
-  A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem
-  lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon
-  megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül.
-</para>
-<para>
-  Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává
-  csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre
-  tervezték őket.
-  A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt
-  mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy
-  azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az
-  adott képkocka fejlécében tárolhassuk.
-  Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként
-  jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown
-  alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett.
-  Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható
-  (tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális
-  minőséget.
-  Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási
-  technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak,
-  ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben.
+Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz,
+de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit.
+Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha
+keresel egy másolatot az eredeti formátumban.
+A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem
+lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon
+megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül.
 </para>
+
+<para>
+Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává
+csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre
+tervezték őket.
+A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt
+mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy
+azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az
+adott képkocka fejlécében tárolhassuk.
+Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként
+jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown
+alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett.
+Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható
+(tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális
+minőséget.
+Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási
+technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak,
+ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben.
+</para>
+
 <para>
-  Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link
-  linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben
-  az útmutatóban.
-  Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen
-  anyaggal van dolgod:
+Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link
+linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben
+az útmutatóban.
+Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen
+anyaggal van dolgod:
 </para>
 
 <itemizedlist>
@@ -267,173 +280,177 @@
 </sect3>
 </sect2>
 
+<!-- ********** -->
+
 <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass">
 <title>Konstans kvantálás vs. többmenetes kódolás</title>
 
 <para>
-  Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet.
-  A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel
-  (leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése
-  700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél.
-  Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem
-  tökéletes minőséggel 1400 MB-ba.
+Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet.
+A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel
+(leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése
+700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél.
+Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem
+tökéletes minőséggel 1400 MB-ba.
 </para>
 
 <para>
-  Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta
-  (CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta).
+Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta
+(CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta).
 </para>
 
 <para>
-  Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek
-  száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre.
-  A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával.
-  Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező
-  jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos
-  bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses
-  kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez
-  megoldja a fent említett problémát.
+Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek
+száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre.
+A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával.
+Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező
+jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos
+bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses
+kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez
+megoldja a fent említett problémát.
 </para>
 
 <note><title>Megjegyzés:</title>
 <para>
-  A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást
-  támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>,
-  az <systemitem class="library">Xvid</systemitem> és a
-  <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják
-  a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben,
-  bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után.
-  Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva
-  értelmezhető.
+A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást
+támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>,
+az <systemitem class="library">Xvid</systemitem> és a
+<systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják
+a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben,
+bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után.
+Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva
+értelmezhető.
 </para>
 </note>
 
 <para>
-  Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>)
-  a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy
-  kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál
-  jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz
-  a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben
-  tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak,
-  de az alap koncepciót hasznos megérteni.)
+Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a
+<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>)
+a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy
+kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál
+jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz
+a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben
+tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak,
+de az alap koncepciót hasznos megérteni.)
 </para>
 
 <para>
-  Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen
-  kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben,
-  amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha
-  tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát
-  vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket
-  jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a
-  bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb
-  kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a
-  <option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem
-  class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint
-  előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás
-  használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét.
-  Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a
-  videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz,
-  hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség.
+Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen
+kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben,
+amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha
+tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát
+vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket
+jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a
+bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb
+kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a
+<option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem
+class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint
+előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás
+használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét.
+Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a
+videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz,
+hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség.
 </para>
 
 <para>
-  Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit
-  a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem
-  class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha
-  a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával,
-  használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát
-  és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a
-  <option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es
-  <option>vqmin</option>-nal.
+Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit
+a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem
+class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha
+a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával,
+használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát
+és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a
+<option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es
+<option>vqmin</option>-nal.
 </para>
 
 <para>
-  A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár
-  szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy
-  nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül
-  is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A
-  CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges.
+A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár
+szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy
+nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül
+is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A
+CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges.
 </para>
 
 <para>
-  Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne,
-  de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az
-  adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót
-  meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy nagyon részletes
-  jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy kevésbé
-  részletes jeleneteknél alacsonyabbat.
-  Általában a mozgás mennyisége sokkal fontosabb, mint a részletesség.
+Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne,
+de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az
+adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót
+meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy nagyon részletes
+jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy kevésbé
+részletes jeleneteknél alacsonyabbat.
+Általában a mozgás mennyisége sokkal fontosabb, mint a részletesség.
 </para>
 
 <para>
-  Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz.
-  Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű
-  rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal,
-  és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option>
-  kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz
-  <emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>.
+Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz.
+Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű
+rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal,
+és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option>
+kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz
+<emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>.
 </para>
 
 <para>
-  Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer,
-  az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy
-  nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a
-  legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a
-  forrás videótól függően változik.
+Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer,
+az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy
+nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a
+legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a
+forrás videótól függően változik.
 </para>
 
 <para>
-  Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű
-  rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit.
-  A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed
-  van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at.
-  Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet
-  az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a
-  különbséget.
+Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű
+rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit.
+A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed
+van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at.
+Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet
+az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a
+különbséget.
 </para>
 
 <para>
-  Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát.
-  De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az
-  audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket
-  kell lerippelned</link>.
-  A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát:
-  <systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) *
-  1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem>
-  Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60
-  Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának
-  <systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 =
-  740kbps</systemitem>-nek kell lennie.
+Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát.
+De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az
+audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket
+kell lerippelned</link>.
+A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát:
+<systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) *
+1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem>
+Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60
+Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának
+<systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 =
+740kbps</systemitem>-nek kell lennie.
 </para>
-
 </sect2>
 
+<!-- ********** -->
 
 <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints">
 <title>Megszorítások a hatékony kódoláshoz</title>
 
 <para>
-  Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás
-  van, amit követned kell a maximális minőség érdekében.
-  Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót,
-  mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két
-  fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék
-  tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen).
-  Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is
-  elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes
-  képet, a maradék hely veszendőbe megy.
-  Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor
-  eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként.
+Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás
+van, amit követned kell a maximális minőség érdekében.
+Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót,
+mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két
+fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék
+tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen).
+Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is
+elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes
+képet, a maradék hely veszendőbe megy.
+Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor
+eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként.
 </para>
 
 <para>
-  A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket békén hagyod,
-  akkor több módon is <emphasis role="bold">nagyon</emphasis> rontják a minőséget.
+A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket békén
+hagyod, akkor több módon is <emphasis role="bold">nagyon</emphasis>
+rontják a minőséget.
 </para>
 
 <orderedlist>
 <listitem>
-<para>
+  <para>
   Az MPEG-típusú tömörítés szintén nagyban függ a frekvencia tartományok
   transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt
   (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta
@@ -441,9 +458,9 @@
   nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több
   bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás
   jelenik meg.
-</para>
+  </para>
 
-<para>
+  <para>
   A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes
   makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak
   akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete
@@ -451,97 +468,98 @@
   probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen
   eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy
   elkerüld ez a büntetést.
-</para>
+  </para>
 </listitem>
 </orderedlist>
 
 <para>
-  A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés
-  mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához.
-  A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező
-  új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a
-  tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk
-  a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor
-  lehetnek gondok:
+A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés
+mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához.
+A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező
+új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a
+tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk
+a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor
+lehetnek gondok:
 </para>
 
 <orderedlist continuation="continues">
 <listitem>
-<para>
-  Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is eltárol,
-  mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét kell átmásolni
-  ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. Csak a megmaradt
-  különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot kettéosztja a kép széle
-  és a fekete sáv, akkor a kép többi részének mozgó vektorai felül fogják
-  írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni
-  vagy a határ felülírt részének újrafeketítéséhez vagy (inkább) a
-  mozgó vektor nem kerül felhasználásra és így a makroblokk összes
-  változását expliciten el kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen
-  romlik a kódolás hatékonysága.
-</para>
+  <para>
+  Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is
+  eltárol, mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét
+  kell átmásolni ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez.
+  Csak a megmaradt különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot
+  kettéosztja a kép széle és a fekete sáv, akkor a kép többi részének
+  mozgó vektorai felül fogják írni a fekete sávot. Ez azt jelenti,
+  hogy sok bitet kell elpazarolni vagy a határ felülírt részének
+  újrafeketítéséhez vagy (inkább) a mozgó vektor nem kerül
+  felhasználásra és így a makroblokk összes változását expliciten el
+  kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen romlik a kódolás
+  hatékonysága.
+  </para>
 
-<para>
+  <para>
   Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16
   többszörösű pixel-határon van.
-</para>
+  </para>
 </listitem>
 
 <listitem>
-<para>
+  <para>
   Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és
-  egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az MPEG-típusú
-  kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a részt, ami a kép
-  belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a fekete sáv is átmásolódik
-  és így rengeteg bitet kell feláldozni a kép ott lévő részének
-  újrakódolásához.
-</para>
+  egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az
+  MPEG-típusú kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a
+  részt, ami a kép belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a
+  fekete sáv is átmásolódik és így rengeteg bitet kell feláldozni
+  a kép ott lévő részének újrakódolásához.
+  </para>
 
-<para>
-  Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek speciális
-  optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek ismétlődő másolására,
-  ha a mozgó vektorok a kódolt területen kívülről jönnek. Ez a tulajdonság
-  haszontalanná válik, ha a filmen fekete sávok vannak. Az első két
-  problémával ellentétben itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás.
-</para>
+  <para>
+  Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek
+  speciális optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek
+  ismétlődő másolására, ha a mozgó vektorok a kódolt területen
+  kívülről jönnek. Ez a tulajdonság haszontalanná válik, ha a
+  filmen fekete sávok vannak. Az első két problémával ellentétben
+  itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás.
+  </para>
 </listitem>
 
-<listitem>
-<para>
+<listitem><para>
   Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen
   egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van.
-</para>
-</listitem>
+</para></listitem>
 </orderedlist>
 
 <para>
-  A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat.
-  Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is
-  javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az eredeti
-  tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni
-  fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás használatát, akkor
-  a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen nagyobb lesz, mint a sarkok
-  levágása miatti információvesztés.
+A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat.
+Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is
+javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az
+eredeti tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos
+tiltakozni fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás
+használatát, akkor a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen
+nagyobb lesz, mint a sarkok levágása miatti információvesztés.
 </para>
 </sect2>
 
+<!-- ********** -->
 
 <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop">
 <title>Vágás és méretezés</title>
 
 <para>
-  Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz,
-  16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban).
-  Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el.
+Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz,
+16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban).
+Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el.
 </para>
 
 <para>
-  Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz
-  kárt tenni a filmben.
-  A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként
-  tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden
-  irányban, mint a luma (intenzítás) információk.
-  Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat
-  és C a chroma-kat!
+Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz
+kárt tenni a filmben.
+A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként
+tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden
+irányban, mint a luma (intenzítás) információk.
+Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat
+és C a chroma-kat!
 </para>
 
 <informaltable>
@@ -618,17 +636,17 @@
 </informaltable>
 
 <para>
-  Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba
-  rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros
-  számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük.
-  Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val.
-  Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a
-  chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és
-  nem is támogatja a vágó szűrő.
+Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba
+rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros
+számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük.
+Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val.
+Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a
+chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és
+nem is támogatja a vágó szűrő.
 </para>
 
 <para>
-  Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák:
+Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák:
 </para>
 
 <informaltable>
@@ -869,157 +887,166 @@
 </informaltable>
 
 <para>
-  Amint láthatod a minták nem ismétlődnek meg a 4 sor után.
-  Így az átlapolt videóhoz a vágás y-eltolásának és a magasságának<