Tartalom ~~~~~~~~ 1. Előszó 2. Mi az a DGA 3. Felbontásváltás 4. DGA és MPlayer 5. A DGA driver képességei 6. Sebesség 7. Ismert hibák 8. Beepítendő dolgok A. Néhány modeline 1. Előszó ~~~~~~~~~ Ez a dokumentum néhány szóban elmagyarázza, hogy általában véve mi is az a DGA, és mit tud az MPlayerben (és mit nem). 2. Mi a DGA? ~~~~~~~~~~~~ A DGA szó a Direct Graphics Access rövidítése, és egy olyan módszert takar, amivel a program az X szerver kikerülésével közvetlenül írhat a framebuffer memóriába. Szaknyelven szólva ez a framebuffer memóriának a processz területére történő lapozásával történik. Ezt a kernel csak root jogosultsággal engedi. Ez történhet root-ként történő bejelentkezéssel, vagy a suid bit beállításával az mplayer programon (NEM ajánlott!). A DGA-nak két verziója van: a DGA1-et az XFree 3.X.X használja, a DGA2 pedig az XFree 4.0.1 óta létezik. A DGA1 csak a fent leírt közvetlen hozzáférést nyújtja. A felbontásváltáshoz itt szükség van az XVidMode kiterjesztésre. A DGA2 tartalmazza az XVidMode tudását, továbbá engedélyezi a színmélység megváltoztatását. Így lehetséges, hogy egy 32 bites mélységű X szervert átváltsunk 15 bitesbe, vagy fordítva. A DGA-nak van néhány hátránya. Valamelyest függ a grafikus chiptől és ennek X-es driverétől, ezért nem minden rendszeren működik ... 3. Felbontásváltás ~~~~~~~~~~~~~~~~~~ A DGA driver képes felbontásváltásra. Ezzel kikerülhető a (lassú) szoftveres scale, ugyanakkor teljesképernyős lesz a lejátszás. Ideális esetben pontosan egyező felbontást választ, de csak azon videomódok közül tud választani, ami az /etc/X11/XF86Config fileban szerepel. Ezeket úgynevezett modeline-okkal definiáljuk, és a videokártya képességeitől függenek. Az X szerver ezt a config file-t nézi át induláskor, és kikapcsolja mindazokat, amiket a kártya nem tud. A fennmaradó módok az X11 log-jában találhatóak: /var/log/XFree86.0.log Az A függelékben néhány modeline példa található. 4. DGA és MPlayer ~~~~~~~~~~~~~~~~ Az MPlayer-ben két helyen lehet DGA-t használni: az SDL driverben (-vo sdl -sdl dga), valamint a DGA driverben (-vo dga). A fentiek mindkettőre igazak; a következő néhány részben elmagyarazom, hogy is működik az MPlayer DGA drivere. 5. A DGA driver képességei ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ A DGA driver meghívása a -vo dga parancssori opció megadásával történik. Az alapértelmezett magatartás szerint a video méretéhez legközelebb eső felbontásba vált. Figyelmen kívul hagyja a -vm es -fs kapcsolókat (felbontásváltás és teljesképernyő) - mindig az adott felbontás lehető legjobb kihasználására törekszik, így egy árva CPU ciklusnak sem kell fordítódnia a kép nagyítására. Ha nem tetszik a mód amit kiválasztott, megadhatod hogy az -x es -y által kijelölt mérethez válasszon felbontást. A -v opció megadásaval a DGA driver többek között kiírja az XF86Config file-d által elérhető felbontásokat. DGA2-vel megadhatod a használandó színmélységet is, a -bpp opcióval. Használható: 15, 16, 24 es 32. A hardware-edtől függ, hogy ezek közül melyeket használhatod, valamint hogy (lassú) konverzió lehetséges-e. Ha szerencséd van és van még elég memóriád hogy a kép mégegyszer elférjen, akkor a DGA driver doublebuffering-et fog alkalmazni, ami sokkal folyamatosabb lejátszást eredményez. 6. Sebesség ~~~~~~~~~~~ A DGA framebuffer használatával legalább olyan gyors képet kapunk mint X11-el, plusz teljeskepérnyős mód. A százalékos CPU használati értekeket amiket MPlayer kiír óvatosan kezeljuk, mert pl az X11 drivernél nem tartalmazzák az X szerver által a megjelenítéshez használt időt. Kapcsolj egy terminalt a soros portodra es indíts egy top-ot hogy lásd valójában mi történik. Általánosan szólva a DGA sebességnövekedése az X11-hez képest erősen függ a videokártyádtól, és annak driverétől. Ha lassú a rendszered, jobb ha 15 vagy 16bpp-s színmélységet használsz, mivel ezek a 32bites mód memóriaigényének csak a felét követelik. A 24bites mélység használata akkor jó, ha a kártyád csak 32bites módot támogat, mivel így 25%-al kevesebb adatnak kell átjutnia, a 32/32bites módhoz képest. Már láttam AVI fileokat lejátszódni Pentium MMX 266-on. AMD K6/2 CPU-k 400Mhz-en vagy afölött már jók. 7. Ismert hibák ~~~~~~~~~~~~~~~ Nos, néhány XFree fejlesztő szerint a DGA nagy szörnyűség. Szerintük nem érdemes használni. Az implementációja nem minden driverben tökeletes. o XFree 4.0.3-mal es nv.o driverrel van egy bug ami furcsa szineket eredményez o az ATI driverrel egynél többször kell módot váltani miután a DGA használat befejeződott o némely driverek egyszerűen nem tudnak visszaváltani a normális felbontásba (használd a Ctrl-Alt-Keypad +, - billentyűket) o néhány driver furcsa szineket jelenít meg o mások hazudnak arról hogy mennyi memoriát map-elnek be, így vo_dga nem fog doublebuffering-et használni (SIS?) o megint mások nem adnak vissza egyetlen videomódot se. Ebben az esetben a DGA driver leáll, valami nonszensz üzenettel mint pl 100000x100000 vagy ilyesmi ... o az OSD csak doublebuffering-el működik 8. Beépítendő dolgok ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ o az új X11 render interface használata OSD-hez o hol van a TODO listám ???? :-(((( A. Néhány modeline ~~~~~~~~~~~~~~~~~~ Section "Modes" Identifier "Modes[0]" # 800x600 @ 60 Hz, 37.8 kHz hsync Modeline "800x600" 40 800 840 968 1056 600 601 605 628 Modeline "712x600" 35.0 712 740 850 900 400 410 412 425 Modeline "640x480" 25.175 640 664 760 800 480 491 493 525 Modeline "400x300" 20 400 416 480 528 300 301 303 314 Doublescan Modeline "352x288" 25.10 352 368 416 432 288 296 290 310 Modeline "352x240" 15.750 352 368 416 432 240 244 246 262 Doublescan Modeline "320x240" 12.588 320 336 384 400 240 245 246 262 Doublescan EndSection Ezek a bejegyzések működnek az én Riva128-asomon, az nv.o driverrel. Acki (acki@acki-netz.de, www.acki-netz.de) 17.5.2001