From 648764daf037168dc4cae1196ba21e11f0d1d1b7 Mon Sep 17 00:00:00 2001 From: gabrov Date: Mon, 25 Jul 2005 14:52:24 +0000 Subject: new file, synced with 1.4 git-svn-id: svn://svn.mplayerhq.hu/mplayer/trunk@16090 b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2 --- DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml | 3709 ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++ 1 file changed, 3709 insertions(+) create mode 100644 DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml (limited to 'DOCS/xml') diff --git a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml new file mode 100644 index 0000000000..4939ce2738 --- /dev/null +++ b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml @@ -0,0 +1,3709 @@ + + + +Kódolás a <application>MEncoder</application>rel + + +Nagyon jó minőségű MPEG-4 ("DivX") rip készítése DVD filmből + + + Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű + DVD rip-et egy adott méretben? Vagy: "Hogyan készíthetem el a + lehető legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a + legjobb minőséget akarom." + + + + Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem + érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó + stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni, + fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret, + akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged. + + + + Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy + érdekel a fájl mérete. + + + + Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez. + Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a + részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk + ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a + libavcodec-et használod a videó + kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható. + + + + Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend + valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a + kapcsolódó projektek oldalán a + MEncoder részben. + Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül, + mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket + hozzon. + + + +Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása + + Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned + pár előkészületi lépést. + + + + Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása, + hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod. + Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas + TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak + Amerikában és Japánban, PAL Európában. + Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés + formátuma és gyakran nincs + összhangban a film eredeti formátumával. + Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti + formátumot. + Ennek elmulasztása esetén csúnya törési (átlapolás) mellékhatások + lesznek a kódolásodban. + Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási + hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta arányt kapsz. + + + +A forrás framerátájának azonosítása + + Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról, + ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit: + + + + Szabványos film: Moziban történő + vetítéshez rögzítették 24 fps-sel. + + + PAL videó: PAL videókamerával + rögzítették 50 mező per másodperc sebességgel. + Egy mező csak a képkocka páros vagy páratlan sorszámú sorait + tartalmazza. + A televíziót úgy tervezték meg, hogy ilyen arányban frissítsen, + az analóg tömörítés egy olcsó formájaként. + Az emberi szemnek ezt kompenzálnia kellene, de ha egyszer megérted + az átlapolást, meg fogod látni a TV-n és soha többé nem fogod + élvezni a TV adást. + Két mező még nem alkot egy + teljes képkockát, mert 1/50 másodpercnyire vannak egymástól időben + és így csak mozgásnál igazodnak össze. + + + NTSC Videó: NTSC kamerával felvett, + 60000/1001 mező per másodperc vagy a színek előtti időben 60 mező per + másodperc sebességű film. Egyébként hasonló a PAL-hoz. + + + Animáció: Általában 24fps-sel + rajzolják, de található kevert-framerátás változat is. + + + Számítógépes grafika (CG): Bármilyen + framerátával mehet, de van pár, ami gyakoribb a többinél; 24 és + 30 képkocka per másodpercesek a tipikusak NTSC-nél és 25fps PAL-nál. + + + Régi film: Különböző alacsony + frameráták. + + + + + +A forrásanyag beazonosítása + + A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni, + míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként + vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető. + + + További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke. + + + A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum + között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak. + Bármikor, ha egy filmet televíziós + megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják + mező-alapú formába. + A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven + "pulldown"-nak hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s + "3:2 telecine". + Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező + mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti. + + + +Számos általános típusa van a pulldown-nak: + + PAL 2:2 pulldown: Az összes közül a + legjobb. + Minden képkocka két mező idejéig látszódik, úgy, hogy a páros és páratlan + sorokat kinyeri belőlük és váltakozva mutatja őket. + Ha az eredeti anyag 24fps-es, ez az eljárás felgyorsítja a filmet + 4%-kal. + + + PAL 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown: + Minden 12. kockát három mező hosszan mutat kettő helyett. + Ezzel elkerüli a 4%-os gyorsulást, de sokkal nehezebben megfordíthatóvá + teszi a folyamatot. + Általában musical készítésénél használják, ahol a 4%-os sebességmódosulás + komolyan rontaná a zenei jelet. + + + NTSC 3:2 telecine: A kockák + felváltva 3 vagy 2 mezőnyi ideig látszódnak. Ezáltal a mező ráta + 2.5-szöröse lesz az eredeti framerátának. + Az eredmény nagyon kis mértékben lelassul, 60 mező per másodpercről + 59.94 mező per másodpercre, az NTSC mező ráta megtartása miatt. + + + NTSC 2:2 pulldown: A 30fps-es + anyagok NTSC-n történő megjelenítéséhez használják. + Szép, csakúgy, mint a 2:2 PAL pulldown. + + + + + Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz, + de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit. + Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha + keresel egy másolatot az eredeti formátumban. + A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem + lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon + megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül. + + + Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává + csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre + tervezték őket. + A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt + mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy + azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az + adott képkocka fejlécében tárolhassuk. + Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként + jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown + alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett. + Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható + (tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális + minőséget. + Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási + technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak, + ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben. + + + Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, később kerül leírásra + ebben az útmutatóban. + Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen + anyaggal van dolgod: + + + +NTSC régiók: + + Ha az MPlayer azt írja ki, hogy a frameráta + megváltozott 24000/1001-re a film nézése közben, és soha nem vált vissza, + akkor majdnem biztosan progresszív tartalomról van szó, amit "soft telecine" + eljárásnak vetettek alá. + + + Ha az MPlayer a frameráta oda-vissza + váltakozását mutatja 24000/1001 és 30000/1001 között és "hullámzást" + látsz ilyenkor, akkor több lehetőség is van. + A 24000/1001 fps-es részek majdnem biztosan progresszív + tartalmak, "soft telecine"-ltek, de a 30000/1001 fps-es részek + lehetnek vagy hard-telecine-lt 24000/1001 fps-esek vagy 60000/1001 + mező per másodperces NTSC videók. + Kövesd a következő két esetben leírt irányelveket, hogy el tudd + dönteni, valójában melyik formátummal van dolgod. + + + Ha az MPlayer soha nem mutatja a frameráta + változást és minden egyes mozgást tartalmazó kocka hullámosnak tűnik, + akkor a filmed NTSC videó 60000/1001 mező per másodperc sebességgel. + + + Ha az MPlayer soha nem mutatja a frameráta + változást és minden ötből két kocka hullámosnak tűnik, akkor a filmed + "hard telecine"-s 24000/1001fps-es formátumú. + + + + +PAL régiók: + + Ha sosem látsz hullámzást, akkor a filmed 2:2 pulldown-os. + + + Ha hullámzást látsz váltakozóan ki-be minden fél másodpercben, + akkor a filmed 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown-os. + + + Ha mindig látsz hullámzást a mozgás közben, akkor a filmed PAL + videó 50 mező per másodperces sebességgel. + + + +Tanács: + + Az MPlayer le tudja lassítani a lejátszást + a -speed kapcsolóval vagy a kockáról-kockára történő lejátszással. + Próbáld meg használni a 0.2-t, hogy nagyon lassan + nézhesd a filmet vagy nyomogasd a "." gombot a kockáról + kockára történő lejátszáshoz és azonosítsd a mintákat, ha nem látod meg + teljes sebességnél. + + + + + + +Konstans kvantálás vs. többmenetes kódolás + + + Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet. + A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel + (leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése + 700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél. + Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem + tökéletes minőséggel 1400 MB-ba. + + + + Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta + (CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta). + + +Megjegyzés: + + A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást + támogatja, míg néhány másik, mint pl. az x264 + és a libavcodec támogatják + a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben, + bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után. + Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva + értelmezhető. + + + + + Ezen módok mindegyikében a libavcodec + a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy + kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál + jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A libavcodec + által egy adott macroblockhoz a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer + változó és nagymértékben tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a + tulajdonképpeni folyamatnak, de az alap koncepciót hasznos megérteni.) + + + + Ha előírsz egy konstans bitrátát, a libavcodec + elkódolja a videót, figyelmen kívül hagyva a részleteket amennyire csak + lehetséges és a legkisebb mértékben, amennyire szükséges, hogy a megadott + bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha tényleg nem érdekel a fájl méret, + használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát vagy hagyhatod határozatlanul. + (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket jelent, ami nem szab gátat, pl. + 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a bitrátára vonatkozóan, az eredmény + az lesz, hogy a libavcodec a lehető + legalacsonyabb kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint + ez a -ben meg van adva, ami alapértelmezésként 2). Amint + előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a libavcodecet magasabb kvantálás használatára + kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét. + Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a + videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz, + hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség. + + + + Konstans kvantálással a libavcodec ugyan azt a kvantálót használja, amit + a kapcsolóval megadtál, minden macroblock-nál. Ha + a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával, + használhatod a kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát + és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a + =végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es + -nal. + + + + A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár + szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy + nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül + is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A + CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges. + + + + Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne, + de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az + adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót + meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy kis részletességű + jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy nagy + részletességű jeleneteknél alacsonyabbat. + + + + Ha használod a kapcsolót, akkor biteket pazarolsz. + Ha a kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű + rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz -mal, + és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz + kapcsolóval, az kimeneti videó jobb minőségű lesz + ugyanolyan bitrátával. + + + + Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer, + az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy + nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a + legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a + forrás videótól függően változik. + + + + Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű + rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit. + A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed + van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at. + Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet + az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a + különbséget. + + + + Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát. + De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az + audió sáv(ok)nak, így először ezeket + kell lerippelned. + A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát: + bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) * + 1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000 + Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60 + Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának + (702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 = + 740kbps-nek kell lennie. + + + + + + +Megszorítások a hatékony kódoláshoz + + + Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás + van, amit követned kell a maximális minőség érdekében. + Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót, + mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két + fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék + tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen). + Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is + elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes + képet, a maradék hely veszendőbe megy. + Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor + eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként. + + + + A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket + békén hagyod, akkor több módon is ronthatják a minőséget. + + + + + + Az MPEG-típusú tömörítés szintén nagyban függ a frekvencia tartományok + transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt + (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta + kódolás hatékony a minták és a sima átmenetek átalakításához, de + nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több + bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás + jelenik meg. + + + + A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes + makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak + akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete + határ épp olyan pixel határon kezdődik, ami 16 többszöröse, akkor nincs + probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen + eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy + elkerüld ez a büntetést. + + + + + + A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés + mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához. + A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező + új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a + tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk + a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor + lehetnek gondok: + + + + + + Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is eltárol, + mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét kell átmásolni + ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. Csak a megmaradt + különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot kettéosztja a kép széle + és a fekete sáv, akkor a kép többi részének mozgó vektorai felül fogják + írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni + vagy a határ felülírt részének újrafeketítéséhez vagy (inkább) a + mozgó vektor nem kerül felhasználásra és így a makroblokk összes + változását expliciten el kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen + romlik a kódolás hatékonysága. + + + + Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16 + többszörösű pixel-határon van. + + + + + + Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és + egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az MPEG-típusú + kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a részt, ami a kép + belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a fekete sáv is átmásolódik + és így rengeteg bitet kell feláldozni a kép ott lévő részének + újrakódolásához. + + + + Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek speciális + optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek ismétlődő másolására, + ha a mozgó vektorok a kódolt területen kívülről jönnek. Ez a tulajdonság + haszontalanná válik, ha a filmen fekete sávok vannak. Az első két + problémával ellentétben itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás. + + + + + + Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen + egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van. + + + + + + A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat. + Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is + javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az eredeti + tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni + fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás használatát, akkor + a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen nagyobb lesz, mint a sarkok + levágása miatti információvesztés. + + + + + +Vágás és méretezés + + + Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz, + 16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban). + Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el. + + + + Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz + kárt tenni a filmben. + A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként + tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden + irányban, mint a luma (intenzítás) információk. + Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat + és C a chroma-kat! + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + C + C + C + C + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + C + C + C + C + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba + rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros + számoknak kell lenniük. + Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val. + Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a + chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és + nem is támogatja a vágó szűrő. + + + + Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák: + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + Top field + Bottom field + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + + + + + C + C + C + C + + + + + + + + + + + + + + + + + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + + + + + + + + + + + + + C + C + C + C + + + + + + + + + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + + + + + C + C + C + C + + + + + + + + + + + + + + + + + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + + + + + + + + + + + + + C + C + C + C + + + + + + + + + + + L + L + L + L + L + L + L + L + + + + + + + Amint láthatod a minták nem ismétlődnek meg a 4 sor után. + Így az átlapolt videóhoz a vágás y-eltolásának és a magasságának + 4 többszörösének kell lennie. + + + + A natív DVD felbontás 720x480 NTSC-vel és 720x576 PAL-lal, de van egy + arányjelző is, ami megmutatja, hogy teljes képernyős (4:3) vagy széles + vásznú (16:9). Sok (ha nem az összes) széles képernyős DVD nem szigorúan + 16:9-es, vagy 1.85:1-hez vagy 2.35:1-hez (cinescope). Ez azt jelenti, hogy + fekete sávok lesznek a videón, amit le kell vágni. + + + + Az MPlayer rendelkezik egy crop detection szűrővel, + ami megállapítja a levágandó téglalapot (). + Futtasd az MPlayert a + kapcsolóval és kiírja a vágási beállításokat + a határok eltávolításához. + A filmet elegendő ideig kell engedned futni ahhoz, hogy legyen teljesen + lefedett kép és helyes vágási eredményeket kapj. + + + + Ezután teszteld le a kapott értékeket az MPlayerrel, + felhasználva a által kiírt parancssort és állíts + a téglalapon, ha szükséges. + A szűrő segít neked a vágási téglalap + filmen való, interaktív módon történő elhelyezésében. + Emlékezz, és kövesd a fenti oszthatósági ökölszabályokat, nehogy + félreigazítsd a chroma plane-eket. + + + + Bizonyos esetekben a méretezés nem kívánatos. + A méretezés függőleges irányban nehéz átlapolt videónál és ha meg akarod + őrizni az átlapoltságot, tartózkodnod kell a méretezéstől. + Ha nem fogsz méretezni, de 16 többszörösét akarod használni képméretként, + túl kell vágnod a filmet. Ne vágj kisebbet, mert a fekete szélek nagyon + rosszak kódoláskor! + + + + Mivel az MPEG-4 16x16-os macroblock-okat használ, meg kell győződnöd róla, + hogy a kódolt videó mindegyik dimenziója 16 többszöröse-e, különben rontod + a minőséget, különösen alacsony bitrátánál. Ezt megteheted a levágandó terület + szélességének és magasságának 16 legközelebbi többszörösére való kerekítésével. + Amint az már szerepelt korábban, vágásnál növelni szeretnéd az y-offszetet a + régi és az új magasság közötti különbség felével, így a keletkező videó + elmozdul a kép középpontjából. A DVD videó mintavételezési módja miatt meg + kell győződnöd róla, hogy az offszet páros szám-e. (Valójában íratlan szabály, + hogy soha ne használj páratlan értékeket semmilyen paraméternek se, ha vágsz + vagy méretezel egy videót.) Ha nem akarsz pár extra pixelt eldobni, akkor a + videó méretezését kell megfontolnod inkább. Ezt nézzük meg a következő példánkban. + Tulajdonképpen engedélyezheted a szűrőnek, + hogy ezt az egészet megcsinálja helyetted, mivel van egy opcionális + paramétere, ami alapértelmezésként 16. + + + + Szintén figyelned kell a "félfekete" pixelekre a sarkokban. Győződj meg róla, + hogy ezeket szintén levágtad, különben olyan biteket pazarolsz el ott, + amiket máshoz jobban felhasználhatnál. + + + + Miután mindent elmondtunk és kész, valószínűleg olyan videót kapsz, aminek + a pixeljei nem éppen 1.85:1 vagy 2.35:1 arányúak, de legalább valami hasonló. + Az új képarányt kiszámíthatod kézzel is, de a MEncoder + rendelkezik egy kapcsolóval a libavcodechez, amit -nek + hívnak, ami megcsinálja ezt neked. Ne méretezd át ezt a videót a pixelek + négyszögletesítéséhez, hacsak nem akarod pazarolni a helyet a merevlemezeden. + A méretezés történhet lejátszáskor, és a lejátszó az AVI-ban tárolt arányt + fogja használni a megfelelő felbontás megállapításához. + Sajnos nem minden lejátszó teszi kötelezővé ezt az auto-méretezési információt, + ezért lehet, hogy mégis átméretezésre kényszerülsz. + + + + + +Felbontás és bitráta kiválasztása + + + Ha nem konstans kvantálási módban fogsz kódolni, akkor meg kell adnod + a bitrátát. + A bitráta koncepciója elég egyszerű. + A filmed tárolására másodpercenként felhasznált bitek (átlagos) száma. + Normális esetben a bitrátát kilobit (1000 bit) per másodpercben mérik. + A filmed mérete a lemezen egyenlő a bitráta és a film hosszának + szorzatával, plusz egy kis "túlterheléssel" (lásd + az AVI konténert + például). + Az egyéb paraméterek, mint a méretezés, vágás, stb. + nem változtatják meg a fájl méretét, + amíg nem változtatsz a bitrátán is. + + + A bitráta nem aránylik a felbontáshoz. + Ezért mondhatjuk, hogy egy 320x240-es fájl 200 kbit/sec-kel nem lesz + ugyan olyan minőségű, mint ugyan az a film 640x480-ban, 800 kbit/sec-kel! + Ennek két oka van: + + + Érzékelhető: Jobban észreveszed az + MPEG hibáit ha fel vannak nagyítva! + A hibák a blokkok (8x8) méretezéséből adódnak. + A szemed nem látja meg a hibát 4800 kicsi blokkban olyan könnyen, + mint 1200 nagy blokkban (feltételezve, hogy mindkettőt teljes + képernyőre nagyítod). + + + Elméleti: Ha egy képet leméretezel, + de ugyan akkora méretű (8x8) blokkokat használsz a frekvenciatartomány + transzformálásához, több adatot mozgatsz a magasabb + frekvenciatartományokba. Egyszerűen fogalmazva, minden pixel több + részletet fog tartalmazni, mint előtte. + Így habár a leméretezett képed kiterjedésében az információ 1/4-edét + tartalmazza csak, mégis az információ nagy részét tartalmazhatja a + frekvenciatartományban (feltéve, hogy a magas frekvenciák nincsenek + kellőképpen kihasználva az eredeti 640x480-as képen). + + + + + A régi leírások egy "bit per pixel" megközelítés szerint javasolták a + bitráta és a felbontás megválasztását, ez azonban általában nem helyes + a fentiek miatt. + A legjobb becslésnek az tűnik, ha a bitráta léptéke a felbontás + négyzetgyökével arányos, így a 320x240 és 400 kbit/sec összehasonlítható + a 640x480 és 800 kbit/sec-kel. + Azonban ez még nem lett bizonyítva sem elméleti sem gyakorlati törvénnyel. + Továbbá, tekintve, hogy a filmek nagyon változatosak a zajtól, + részletességtől, a mozgás szögétől, és a többitől függően, haszontalan + általános tanácsokat adni bit per átló hosszára vonatkozóan (a bit per + pixel analógiája, a négyzetgyök felhasználásával). + + + Eddig csak a felbontás és a bitráta kiválasztás nehézségeiről beszéltünk. + + + + +Felbontás kiszámítása + + Először, ki kell számítanod az elkódolt képarányt: + ARc = (Wc x (ARa / PRdvd )) / Hc + +ahol: + + Wc és Hc a vágott videó szélessége és a magassága, + + + ARa a megjelenített kép aránya, ami általában 4/3 vagy 16/9, + + + PRdvd a DVD pixel rátája, ami PAL DVD-k esetén 1.25=(720/576) + és 1.5=(720/480) NTSC DVD-knél, + + + + + + Ezután, kiszámíthatod az X és Y felbontást, egy bizonyos Tömörítési + Minőség (Compression Quality, CQ) faktornak megfelelően: + ResY = INT(SQRT( 1000*Bitrate/25/ARc/CQ )/16) * 16 + és + ResX = INT( ResY * ARc / 16) * 16 + + + + Oké, de mi az a CQ? + A CQ reprezentálja a kódolás pixelenkénti és képkockánkénti bitszükségletét. + Nagy vonalakban minél nagyobb a CQ, annál kisebb a valószínűsége, hogy + kódolási hibát fog látni. + Bár ha van cél méret a filmedhez (1 vagy 2 CD például), akkor korlátozott + a felhasználható bitek száma; ezért szükséges, hogy megfelelő arányt találj + a tömörség és a minőség között. + + + + A CQ függ mind a bitrátától mind a film felbontásától. + Ha növelni akarod a CQ-t, általában leméretezést kell végezned a filmen, + mivel a bitráta a cél méret és a film hosszából számítódik, ami konstans. + Egy 0,18 alatti CQ általában nagyon kockás képet eredményez, mert nincs + elég bit minden egyes macroblokk információinak eltárolásához (az MPEG4, + mint sok más codec, csoportokba gyűjti a pixeleket a kép tömörítéséhez; + ha nincs elég bit, láthatóvá válik ezen blokkok széle). + Ezért ésszerű a CQ-t a 0,20-0,22-es tartományból választani 1 CD-s rip + esetén, és 0,26-0,28-ból a 2 CD-snél. + + + + Kérlek figyelj rá, hogy a CQ csak egy mutató, mely az elkódolt tartalomtól + függ, egy 0,18-as CQ-val jól nézhet ki egy Bergman, szemben az olyan + filmekkel, mint például a Mátrix, ami sok gyors-mozgású részt tartalmaz. + Másrészt nem éri meg növelni a CQ-t 0,30-nál magasabbra, mert csak + pazarolni fogod a biteket észrevehető minőségi nyereség nélkül. + + + + + + +Szűrés + + + A MEncoder videó szűrői használatának ismerete + alapvető fontosságú a jó kódoláshoz. + Az összes videó feldolgozás a szűrőkön keresztül történik -- vágás, + méretezés, szín állítás, zajszűrés, élesítés, deinterlacing, telecine, + inverz telecine és deblocking, csak hogy néhányat megemlítsünk. + A támogatott formátumok sokaságával együtt a MEncoder + szűrőinek változatossága a fő előnye a hasonló programokkal szemben. + + + + A szűrők láncban töltődnek be a -vf kapcsoló használatával: + + -vf szuro1=opciok,szuro2=opciok,... + + A legtöbb szűrő több numerikus opciót vár, kettőspontokkal elválasztva, + de igazából a szintaxis szűrőről szűrőre változik, ezért olvasd el a man + oldal általad használni kívánt szűrőhöz tartozó részét! + + + + A szűrők olyan sorrendben módosítják a videót, ahogy be lettek töltve. + Például a következő lánc: + + -vf crop=688:464:12:4,scale=640:464 + + először kivágja a 688x464 területű régiót (12,4)-es bal felső sarokkal, + majd az eredményt leméretezi 640x464-re. + + + + Bizonyos szűrőket a szűrő lánc elején, vagy ahhoz közel kell betölteni, + ahhoz, hogy a videó dekódolótól érkező információkat megkapja, azok ne + vesszenek el vagy változzanak meg másik szűrő miatt. + A legjobb példa erre a (utófeldolgozás, csak ha + deblock vagy dering műveleteket hajt végre), az + (másik utófeldolgozó az MPEG mellékhatások eltávolítására), + a (inverz telecine) és a + (a soft telecine hard telecine-re történő + konvertálása). + + + + Általában olyan kevés szűrést szeretnél, amennyit csak lehet, hogy az eredeti + DVD forráshoz hű maradj. A vágás gyakran elkerülhetetlen (amint azt fentebb + leírtuk), de ne méretezd a videót. Noha a kicsinyítés néha előnyben részesül + a magas kvantálóknál, mi szeretnénk elkerülni mindkét dolgot: emlékezz, hogy + mit határoztunk el kezdetben a bitek minőségért történő feláldozásáról. + + + + Szintén hagyd békén a gamma, kontraszt, fényerő, stb. beállításokat. Ami jól néz + ki a monitorodon nem biztos, hogy másnál is szép lesz. Ezeket a beállításokat + lejátszáskor kell elvégezni. + + + + Az egyetlen dolog, amit szeretnél, a videó nagyon könnyű zajszűrőn történő + áteresztése, mint pl. . Ismételten, ezen bitek + jobb felhasználásáról van szó: miért vesztegessük el őket a zaj kódolására, ha + ezt a zajt lejátszás közben is hozzá tudod adni? A + paramétereinek növelésével még jobb tömörítettséget érhetsz el, de ha túl magasra + állítod az értékeket, rontod a kép láthatóságát. A fent javasolt értékek + () eléggé konzervatívak; kísérletezz szabadon nagyobb + értékekkel és ellenőrizd az eredményeket magad. + + + + + + +Interlacing és Telecine + + + Majdnem minden filmet 24 fps-sel fényképeznek. Mivel az NTSC 30000/1001 fps-es, + némi átdolgozás szükséges ezen a 24 fps-es videón, hogy a megfelelő NTSC + framerátával menjen. Ez az eljárást 3:2 pulldown-nak hívják, de általában csak + telecine néven hivatkoznak rá (mivel a pulldownt gyakran használják a telecine + eljárás során), ami egyszerűen leírva lelassítja a filmet 24000/1001 fps-re és + megismétel minden negyedik képkockát. + + + + Ez nem speciális feldolgozás, habár minden PAL DVD esetében megcsinálják, ami + 25 fps-sel megy. (Műszaki szempontból a PAL-t lehet telecine-elni, ezt 2:2 + pulldown-nak hívják, de ez nem terjedt el a gyakorlatban.) A 24 fps-es filmet + egyszerűen 25 fps-sel játszák le. Az eredmény az, hogy a film kissé gyorsabban + megy, de ha nem vagy egy földönkívüli, valószínűleg nem fogod észrevenni a + különbséget. A legtöbb PAL DVD zajszint-javított audiót tartalmaz, így amikor + 25 fps-sel játszák le őket, a hangok jól hangzanak, még akkor is, ha az + audió sáv (és ebből adódóan az egész film) az NTSC DVD-kénél 4%-kal lassabb + futási idővel megy. + + + + Mivel a PAL DVD-ben a videót nem változtatták meg, nem kell aggódnod a + frameráta miatt. A forrás 25 fps-es és a rip-ed is 25 fps-es lesz. De ha + egy NTSC DVD filmet rippelsz, fordított telecine-t kell alkalmaznod. + + + + A 24 fps-sel felvett filmeknél az NTSC DVD-n lévő videó vagy telecine-elt + 30000/1001 fps-re vagy pedig progresszív 24000/1001 fps-es és szándék szerint + a DVD lejátszó végzi a telecine-t lejátszás közben. Másrészről a TV sorozatok + általában csak átlapoltak, nem telecine-ltek. Ez azonban nem ökölszabály: + néhány TV sorozat átlapolt (mint a Buffy a Vámpír gyilkos) míg másik a + progresszív és az átlapolt keverékei (mint pl. az Angyal vagy a 24). + + + + Javasoljuk, hogy olvasd el a mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással + NTSC DVD-ken részt, hogy kezelni tudd a különböző lehetőségeket. + + + + Bár ha legtöbbször csak filmeket rippelsz, valószínűleg vagy 24 fps-es + progresszív vagy telecine-lt videóval lesz dolgod, ezekben az esetekben + használhatod a szűrőt a kapcsolóval. + + + + + +Átlapolt videó elkódolása + + + Ha az általad elkódolni kívánt film átlapolt (NTSC videó vagy + PAL videó), el kell döntened, hogy akarsz-e deinterlacing-et + vagy sem. + A deinterlacing használhatóvá teszi a filmed progresszív scan-es + megjelenítőkön, mint pl. a számítógép monitorok vagy a projektorok, + van ára is: az 50 vagy 60000/1001-es mezőráta feleződik 25 vagy + 30000/1001 képkocka per másodpercre és így a filmedben tárolt + információk durván fele elveszik a jelentős mozgást tartalmazó + részekben. + + + + Így hát ha archiválási okokból jó minőség kell, akkor kerüld el a + deinterlace-t. + Bármikor deinterlace-lheted a filmet lejátszás közben is, ha + progresszív scan-es megjelenítőd van, valamint a jövő lejátszói + képesek lesznek teljes mezőrátával deinterlacing-elni, 50 vagy + 60000/1001 teljes képkocka per másodpercre interpolálni az átlapolt + videóból. + + + +Fokozott figyelemmel kell eljárni, ha átlapolt videóval dolgozol: + + + + + A vágási magasság és y-offszet 4 többszöröse kell, hogy legyen. + + + Bármilyen függőleges átméretezést átlapolt módban kell elvégezni. + + + Az utófeldolgozó és a zajcsökkentő szűrők nem az elvártnak megfelelően + működnek, ha nem gondoskodsz róla, hogy egyszerre csak egy mezővel + dolgozzanak, különben a nem megfelelő használat miatt sérülhet a videó. + + + + +Mindezt észben tartva, itt az első példánk: + + + mencoder capture.avi -mc 0 -oac lavc -ovc lavc -lavcopts \ + vcodec=mpeg2video:vbitrate=6000:ilmv:ildct:acodec=mp2:abitrate=224 + + +Figyelj az és az kapcsolókra. + + + + + +Audió + + + Az audió egy sokkal könnyebben megoldható probléma: ha számít a minőség, + akkor egyszerűen hagyd úgy, ahogy van. + Még az AC3 5.1 stream-ek is leginkább 448Kbit/s-osak és minden + bitet megérnek. Csábító lehet az audió jó minőségű Vorbis-ba történő + konvertálása, de az, hogy ma nincs egy A/V receiver-ed az AC3 áteresztéshez, + nem jelenti azt, hogy holnap sem lesz. Készíts a jövőben is használható + DVD rip-eket az AC3 stream megtartásával. + Megtarthatod az AC3 stream-et a kódolás közben + a videó stream-be történő közvetlen átmásolással. + Vagy ki is szedheted az AC3 stream-et, hogy elkeverd valamilyen konténer + formátumba, mint pl. a NUT vagy a Matroska. + mplayer forras_fajl.vob -aid 129 -dumpaudio -dumpfile hang.ac3 + a 129-es audió sávot kiszedi a sound.ac3 nevű + fájlba a source_file.vob-ból (NB: a DVD VOB + fájlok általában különböző audió számozást használnak, ami azt jelenti, + hogy a 129-es VOB audio sáv a 2. audió sáv a fájlban). + + + + De néha tényleg nincs más választásod, mint tovább tömöríteni a + hangot így több bit jut a videóra. + A legtöbb ember vagy MP3-at vagy Vorbis-t választ az audió tömörítéséhez. + Míg az utóbbi nagyon hely-takarékos codec, az MP3-nak jobb a hardveres + lejátszók terén a támogatottsága, bár ez a trend változóban van. + + + + Mindenek előtt át kell konvertálnod a DVD hangját WAV fájlba, hogy az audió + codec használhassa bemenetként. + Például: + mplayer forras_fajl.vob -ao pcm:file=cel_hang.wav -vc dummy -aid 1 -vo null + ki fogja szedni a második audió sávot a source_file.vob + fájlból a destination_sound.wav fájlba. + Kódolás előtt valószínűleg normalizálni akarod a hangot, mivel a DVD audió + sávjait legtöbbször alacsony hangerővel rögzítik. + Használhatod a normalize eszközt, ami megtalálható + a legtöbb disztribúcióban. + Ha Windows-t használsz, egy eszköz, mint pl. a BeSweet + megcsinálja ezt neked. + Vagy Vorbis-ba vagy MP3-ba kódolsz. + Például: + oggenc -q1 cel_hang.wav + elkódolja a destination_sound.wav-ot az 1-es + kódolási minsőséggel, ami nagyjából megfelel 80Kb/s-nak és annak a minimum + minőségnek, amit legalább használnod kell, ha érdekel a minőség. + Kérlek jegyezd meg, hogy a MEncoder jelenleg nem tud Ogg Vorbis sávokat + belekeverni a kimeneti fájlba, mert csak AVI és MPEG konténereket támogat + kimenetként és mindkettőnél audió/videó lejátszási szinkronizációs problémákat + okozhat néhány lejátszóval, ha az AVI fájl VBR-es audió stream-et tartalmaz, + mint pl. a Vorbis. + De ne aggódj, ez a dokumentáció megmutatja, hogy hogy tudod + ezt megcsinálni egyéb programokkal. + + + + + + +Keverés + + Most, hogy elkódoltad a videódat, valószínűleg szeretnéd elkeverni egy + vagy több audió sávval együtt egy film konténerbe, mint pl. az AVI, + Matroska vagy a NUT. + A MEncoder jelenleg csak MPEG és AVI + konténer formátumokba tud audió és videó kimenetet készíteni. + Például: + mencoder -oac copy -ovc copy -o kimenet_film.avi -audiofile bemenet_audio.mp2 bemenet_video.avi + Ez a bemenet_video.avi videó fájlból + és a bemenet_audio.mp2 audió fájlból + elkészíti a kimenet_film.avi fájlt. + Ez a parancs működik MPEG-1 layer I, II és III (ismertebb nevén + MP3) audióval, WAV és egy pár más audió formátummal. + + + + A MEncoderben kísérleti jelleggel van + libavformat támogatás, ami + az FFmpeg projektből egy függvénykönyvtár, ami számos konténer keverését és + demux-álását támogatja. + Például: + mencoder -oac copy -ovc copy -o kimenet_film.asf -audiofile bemenet_audio.mp2 bemenet_video.avi -of lavf -lavfopts format=asf + Ez ugyan azt csinálja, mint az előbbi példa, de a kimeneti + konténer ASF lesz. + Kérlek figyelj, hogy ez a támogatás még nagyon kísérleti (de minden + nap egyre jobb lesz) és csak akkor működik, ha az + MPlayert a + libavformat támogatás + bekapcsolásával fordítottad (ami azt jelenti, hogy az előre + csomagolt binárisok a legtöbb esetben nem fognak működni). + + + +Az AVI konténer korlátai + + Habár a legszélesebb körben támogatott konténer formátum az MPEG-1 + után, az AVI-nak is van néhány nagy hátránya. + Talán a legnyilvánvalóbb a túlterhelés. + Az AVi fájl minden egyes chunk-ja 24 bájtot pazarol a fejlécekre és + az index-re. + Ez egy kicsit több mint 5 MB óránként vagy 1-2,5% plusz egy 700 MB-os + filmnél. Ez nem tűnik soknak, de eldöntheti, hogy 700 kbit/sec-os + videót tudsz csak használni vagy 714 kbit/sec-osat, ahol minden bit a + minőségre megy. + + + + Ezen hatalmas hátrány mellett az AVI-nak a következő fő korlátai vannak: + + + + + + Csak fix-fps-ű tartalmat tud tárolni. Ez különleges korlátozás, ha + az eredeti anyag, amit el akarsz kódolni, kevert tartalom, például + NTSC videó és film anyag keveréke. + Már vannak olyan hack-ek, amivel kevert framerátás tartalmat lehetne + AVI-ba tenni, de ötszörös vagy még nagyobb mértékben növelik a (már + amúgy is nagy) túlterhelést, így nem praktikusak. + + + + + Az AVI fájlokban az audiónak vagy konstans-bitrátásnak (CBR) vagy + konstans-képkocka méretűnek (pl. minden képkocka ugyan annyi számú + mintát dekódol) kell lennie. + Sajnos a leghatékonyabb codec, a Vorbis, egyik kívánalomnak sem + felel meg. + Ezért ha AVI-ban tárolod a filmjeidet, egy kevésbé hatékony + codec-et kell használnod, mint pl. az MP3 vagy az AC3. + + + + + + A fentiek miatt a MEncoder jelenleg nem + támogatja a változó-fps-es kimenetet vagy a Vorbis kódolást. + Így ezeket nem korlátozásként fogod fel, ha a + MEncoder az egyetlen + eszköz, mellyel kódolsz. + Azonban lehetséges a MEncodert csak + a videó kódolására használni és valamilyen egyéb eszközzel + elkódolni az audiót majd összekeverni őket egy konténer formátumba. + + + + +Keverés a Matroska konténerbe + + A Matroska szabad, nyílt szabványú konténer formátum, melynek + célja, hogy rengeteg továbbfejlesztett képességet biztosítson, + amit a régebbi konténerek, mint pl. az AVI nem tud kezelni. + például a Matroska támogatja a változó bitrátás audió tartalmat + (VBR), változó framerátát (VFR), fejezeteket, fájl csatolásokat, + hiba kereső kódot (EDC) és a modern A/V codec-eket, mint az + "Advanced Audio Coding" (AAC), "Vorbis" vagy "MPEG-4 AVC" (H.264), + szemben az AVI-val, amelyik egyiket sem. + + + + A Matroska fájlok készítéséhez szükséges eszközöket együtt + mkvtoolnix-nek hívják és elérhetőek a + legtöbb Unix platformon, akárcsak Windowson. + Mivel a Matroska nyílt szabványú, találhatsz más eszközöket is, amik + jobban megfelelnek neked, de mivel az mkvtoolnix a leggyakrabban + használt, és maga a Matroska csapat támogatja, csak ennek a + használatát mutatjuk be. + + + + Talán a legegyszerűbb módszer, hogy elindulj a Matroska-val, az + MMG használata, az + mkvtoolnix-szel szállított grafiksu frontend + és kövesd a + mkvmerge GUI (mmg) leírást. + + + + A parancssor segítségével is összekverheted az audió és videó fájlokat: + mkvmerge -o kimenet.mkv bemenet_video.avi bemenet_audio1.mp3 bemenet_audio2.ac3 + Ez a bemenet_video.avi fájlt és a + két audió fájlt, a bemenet_audio1.mp3-at + és a bemenet_audio2.ac3-at összefűzi a + kimenet.mkv Matroska fájlba. + A Matroska, mint ahogy azt már megemlítettem, ennél sokkal többre + képes, mint pl. több audió sáv használatára (beleértve az audió/videó + szinkronizáció finom-hangolását), fejezetek, feliratok, vágás, stb... + Kérlek olvasd el ezen alkalmazások dokumentációit a részletekért. + + + + + + + + + +Mit kezdjünk a telecine-nel és az átlapolással NTSC DVD-ken + + +Bevezetés + +Mi az a telecine? + + Gondolom azért kerested meg ezt a részt, mert nem sok mindent értesz abból, + ami ebben a dokumentumban le van írva: + http://www.divx.com/support/guides/guide.php?gid=10 + Ez az URL egy érthető és meglehetősen átfogó leírás arról, hogy mi is az + a telecine. + + + +Megjegyzés a számokhoz. + + Sok dokumentáció, beleértve a fent belinkeltet is, az NTSC videó mező + per másodperc értékét 59.94-ként határozza meg, és a megfelelő képkocka + per másodperc értéket 29.97-nek (telecine-s és átlapolt) és 23.976-nak + írja (progresszív). Az egyszerűség kedvéért sok dokumentáció még ezeket + a számokat is lekerekíti 60-ra, 30-ra és 24-re. + + + + Pontosan fogalmazva az összes szám csak közelítés. A fekete-fehér + NTSC videó pontosan 60 mező per másodperces volt, de később 60000/1001-et + választottak, hogy a szín adatokat hozzáigazítsák, de kompatibilisek + maradjanak a kortárs fekete-fehér televíziókkal. A digitális NTSC videó + (mint ami a DVD-n van) is 60000/1001 mező per másodperces. Ebből származik, + hogy az átlapolt és telecine-lt videó 30000/1001 képkocka per másodperces; + a progresszív videó 24000/1001 képkocka per másodperces. + + + + A MEncoder dokumentációjának régebbi változatai + és számos archivált levelezési listára küldött levél az 59.94-re, 29.97-re + és a 23.976-ra hivatkozik. Az összes MEncoder + dokumentáció frissítve lett a tört számokra és neked is ajánlatos ezeket + használni. + + + + helytelen. + használandó helyette. + + + +Hogyan használják a telecine-t. + + Az összes videónak, amit NTSC televízión szándékoznak megjeleníteni, + 60000/1001 mező per másodperc sebességűnek kell lennie. A TV-nek készített + filmeket és show-kat gyakran direkt 60000/1001 mező per másodperces sebességgel + fényképezik, de a mozifilmek nagy része 24 vagy 24000/1001 képkocka per + másodperccel készül. Amikor a mozis film DVD-jét készítik, a videót egy + telecine-nek nevezett eljárás keretében televíziós formátumra konvertálják. + + + + Egy DVD-n a videót tulajdonképpen soha sem 60000/1001 mező per másodperccel + tárolják. Abban a videóban, ami eredetileg 60000/1001-es volt, egy pár + mező alkot egy képkockát, 30000/1001 képkocka per másodperces sebességet + eredményezve. A hardveres DVD lejátszók ezután beolvasnak egy, a videó + folyamban benne lévő jelzőt, hogy megállapítsák, hogy a páros vagy páratlan + sorszámú sorok alkotják-e az első mezőt. + + + + Általában a 24000/1001 képkocka per másodperces tartalom változatlan + marad, ha DVD-re kódolják és a DVD lejátszónak kell telecine-t végezni + menet közben. De néha a videót a DVD-re mentés előtt + telecine-lik, akkor is, ha eredetileg 24000/1001 képkocka per másodperces + volt, így 60000/1001 mező per másodperces lesz, és a lemezen 30000/1001 + képkocka per másodpercesként tárolódik. + + + + Ha megnézed az egyes képkockákat az 60000/1001 mező per másodperces videóban, + telecine-lt vagy sem, az átlapolás tisztán látható bármilyen mozgásnál, mert + az egyik mező (mondjuk a páros sorszámú sorok) időben 1/(60000/1001) + másodperccel későbbi történést reprezentál, mint a másik. Átlapolt videó + számítógépen történő lejátszáskor rondán néz ki, mert egyrészt a monitornak + nagyobb a felbontása, másrészt mert a videót kockáról kockára mutatja meg, + mezőről mezőre történő lejátszás helyett. + + + +Megjegyzések: + + Ez a rész csak NTSC DVD-re vonatkozik, nem a PAL-ra. + + + A MEncoder példa sorok a dokumentumban + nem hétköznapi felhasználásra lettek + írva. Csak a legalapvetőbb dolgokat mutatják, ami a megfelelő kategóriába + tartozó videók kódolásához szükséges. A jó DVD rip-ek készítése vagy a + libavcodec finomhangolása a + maximális minőség eléréséhez nem tartozik ezen dokumentum célkitűzései közé. + + + Sok megjegyzés vonatkozik erre a leírásra, melyek így vannak jelölve: + [1] + + + + + +Hogyan állapítható meg egy videó típusa + + +Progresszív + + A progresszív videót eredetileg 24000/1001 fps-sel rögzítették és változtatás + nélkül tárolják a DVD-n. + + + + Ha egy progressive DVD-t az MPlayerrel játszasz + le, az MPlayer a következő sort fogja kiírni, + amint a film lejátszása megkezdődik: + + demux_mpg: 24000/1001 fps progressive NTSC content detected, switching framerate. + + magyarul: + demux_mpg: 24000/1001 fps progresszív NTSC formátumot találtam, frameráta váltás. + + Ettől a ponttól kezdve a demux_mpg soha sem mondhatja azt, hogy + "30000/1001 fps NTSC formátumot" talált. + + + + Ha progresszív videót nézel, soha nem láthatod meg az átlapolást. De vigyázz, + néha pár telecine-s bit belekeveredik oda, ahol nem számítasz rá. Én DVD-n lévő + TV műsoroknál láttam egy másodpercnyi telecine-t minden jelenet váltáskor vagy + véletlen helyeken történő belenézéskor. Egyszer láttam olyan DVD-t is, aminek + az első fele progresszív volt, a második fele pedig telecine-s. Ha + tényleg biztosra akarsz menni, átvizsgálhatod az egész + filmet: + + mplayer dvd://1 -nosound -vo null -benchmark + + A kapcsoló határása az + MPlayer olyan gyorsan játsza le a filmet, amennyire + csak lehetséges; a hardveredtől függően sokáig is eltarthat. Minden esetben, + ha a demux_mpg frameráta váltást észlel, a f