diff options
Diffstat (limited to 'DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml')
| -rw-r--r-- | DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml | 5518 |
1 files changed, 0 insertions, 5518 deletions
diff --git a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml deleted file mode 100644 index 8dd7ce45c8..0000000000 --- a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml +++ /dev/null @@ -1,5518 +0,0 @@ -<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?> -<!-- synced with r31032 --> -<chapter id="encoding-guide"> -<title>Kódolás a <application>MEncoder</application>rel</title> - -<sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4"> -<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 ("DivX") - rip készítése DVD filmből</title> - -<para> -Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű -DVD rip-et egy adott méretben?" Vagy: "Hogyan készíthetem el a lehető -legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a legjobb -minőséget akarom." -</para> - -<para> -Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem -érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó -stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni, -fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret, -akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged. -</para> - -<para> -Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy -<emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete. -</para> - -<para> -Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez. -Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a -részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk -ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a -<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó -kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható. -</para> - -<para> -Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend -valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a -kapcsolódó projektek oldalán a -<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>. -Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül, -mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket -hozzon. -</para> - -<!-- ********** --> - -<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode"> -<title>Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása</title> - -<para> -Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned -pár előkészületi lépést. -</para> - -<para> -Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása, -hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod. -Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas -TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak -Amerikában és Japánban, PAL Európában. -Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés -formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis> -összhangban a film eredeti formátumával. -A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert -több elemet kell azonosítani a forrásban. -Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti -formátumot. -Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban, -csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott -vagy akár elveszett képkockák. -Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási -hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz. -</para> - - -<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps"> -<title>A forrás framerátájának azonosítása</title> - -<para> -Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról, -ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit: -</para> - -<itemizedlist> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">Szabványos film</emphasis>: Moziban történő - vetítéshez rögzítették 24 fps-sel. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">PAL videó</emphasis>: PAL videókamerával - rögzítették 50 mező per másodperc sebességgel. - Egy mező csak a képkocka páros vagy páratlan sorszámú sorait - tartalmazza. - A televíziót úgy tervezték meg, hogy ilyen arányban frissítsen, - az analóg tömörítés egy olcsó formájaként. - Az emberi szemnek ezt kompenzálnia kellene, de ha egyszer megérted - az átlapolást, meg fogod látni a TV-n és soha többé nem fogod - élvezni a TV adást. - Két mező még <emphasis role="bold">nem</emphasis> alkot egy - teljes képkockát, mert 1/50 másodpercnyire vannak egymástól időben - és így csak mozgásnál igazodnak össze. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">NTSC Videó</emphasis>: NTSC kamerával felvett, - 60000/1001 mező per másodperc vagy a színek előtti időben 60 mező per - másodperc sebességű film. Egyébként hasonló a PAL-hoz. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">Animáció</emphasis>: Általában 24fps-sel - rajzolják, de található kevert-framerátás változat is. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">Számítógépes grafika (CG)</emphasis>: Bármilyen - framerátával mehet, de van pár, ami gyakoribb a többinél; 24 és - 30 képkocka per másodpercesek a tipikusak NTSC-nél és 25fps PAL-nál. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">Régi film</emphasis>: Különböző alacsony - frameráták. -</para></listitem> -</itemizedlist> -</sect3> - - -<sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material"> -<title>A forrásanyag beazonosítása</title> - -<para> -A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni, -míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként -vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető. -</para> - -<para> -További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke. -</para> - -<para> -A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum -között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak. -<emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós -megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják -mező-alapú formába. -A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven -"telecine"-nek hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s -"3:2 pulldown". -Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező -mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti. -</para> - -<itemizedlist> -<title>Számos általános típusa van a pulldown-nak:</title> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">PAL 2:2 pulldown</emphasis>: Az összes közül a - legjobb. - Minden képkocka két mező idejéig látszódik, úgy, hogy a páros és páratlan - sorokat kinyeri belőlük és váltakozva mutatja őket. - Ha az eredeti anyag 24fps-es, ez az eljárás felgyorsítja a filmet - 4%-kal. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">PAL 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown</emphasis>: - Minden 12. kockát három mező hosszan mutat kettő helyett. - Ezzel elkerüli a 4%-os gyorsulást, de sokkal nehezebben megfordíthatóvá - teszi a folyamatot. - Általában musical készítésénél használják, ahol a 4%-os sebességmódosulás - komolyan rontaná a zenei jelet. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">NTSC 3:2 telecine</emphasis>: A kockák - felváltva 3 vagy 2 mezőnyi ideig látszódnak. Ezáltal a mező ráta - 2.5-szöröse lesz az eredeti framerátának. - Az eredmény nagyon kis mértékben lelassul, 60 mező per másodpercről - 59.94 mező per másodpercre, az NTSC mező ráta megtartása miatt. -</para></listitem> -<listitem><para> - <emphasis role="bold">NTSC 2:2 pulldown</emphasis>: A 30fps-es - anyagok NTSC-n történő megjelenítéséhez használják. - Szép, csakúgy, mint a 2:2 PAL pulldown. -</para></listitem> -</itemizedlist> - -<para> -Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz, -de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit. -Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha -keresel egy másolatot az eredeti formátumban. -A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem -lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon -megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül. -</para> - -<para> -Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává -csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre -tervezték őket. -A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt -mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy -azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az -adott képkocka fejlécében tárolhassuk. -Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként -jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown -alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett. -Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható -(tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális -minőséget. -Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási -technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak, -ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben. -</para> - -<para> -Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link -linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben -az útmutatóban. -Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen -anyaggal van dolgod: -</para> - -<itemizedlist> -<title>NTSC régiók:</title> -<listitem><para> - Ha az <application>MPlayer</application> azt írja ki, hogy a frameráta - megváltozott 24000/1001-re a film nézése közben, és soha nem vált vissza, - akkor majdnem biztosan progresszív tartalomról van szó, amit "soft telecine" - eljárásnak vetettek alá. -</para></listitem> -<listitem><para> - Ha az <application>MPlayer</application> a frameráta oda-vissza - váltakozását mutatja 24000/1001 és 30000/1001 között és "hullámzást" - látsz ilyenkor, akkor több lehetőség is van. - A 24000/1001 fps-es részek majdnem biztosan progresszív - tartalmak, "soft telecine"-ltek, de a 30000/1001 fps-es részek - lehetnek vagy hard-telecine-lt 24000/1001 fps-esek vagy 60000/1001 - mező per másodperces NTSC videók. - Kövesd a következő két esetben leírt irányelveket, hogy el tudd - dönteni, valójában melyik formátummal van dolgod. -</para></listitem> -<listitem><para> - Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta - változást és minden egyes mozgást tartalmazó kocka hullámosnak tűnik, - akkor a filmed NTSC videó 60000/1001 mező per másodperc sebességgel. -</para></listitem> -<listitem><para> - Ha az <application>MPlayer</application> soha nem mutatja a frameráta - változást és minden ötből két kocka hullámosnak tűnik, akkor a filmed - "hard telecine"-s 24000/1001fps-es formátumú. -</para></listitem> -</itemizedlist> - -<itemizedlist> -<title>PAL régiók:</title> -<listitem><para> - Ha sosem látsz hullámzást, akkor a filmed 2:2 pulldown-os. -</para></listitem> -<listitem><para> - Ha hullámzást látsz váltakozóan ki-be minden fél másodpercben, - akkor a filmed 2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:2:3 pulldown-os. -</para></listitem> -<listitem><para> - Ha mindig látsz hullámzást a mozgás közben, akkor a filmed PAL - videó 50 mező per másodperces sebességgel. -</para></listitem> -</itemizedlist> - -<note><title>Tanács:</title> -<para> - Az <application>MPlayer</application> le tudja lassítani a lejátszást - a -speed kapcsolóval vagy a kockáról-kockára történő lejátszással. - Próbáld meg használni a <option>-speed</option> 0.2-t, hogy nagyon lassan - nézhesd a filmet vagy nyomogasd a "<keycap>.</keycap>" gombot a kockáról - kockára történő lejátszáshoz és azonosítsd a mintákat, ha nem látod meg - teljes sebességnél. -</para> -</note> -</sect3> -</sect2> - -<!-- ********** --> - -<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass"> -<title>Konstans kvantálás vs. többmenetes kódolás</title> - -<para> -Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet. -A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel -(leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése -700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél. -Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem -tökéletes minőséggel 1400 MB-ba. -</para> - -<para> -Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta -(CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta). -</para> - -<para> -Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek -száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre. -A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával. -Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező -jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos -bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses -kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez -megoldja a fent említett problémát. -</para> - -<note><title>Megjegyzés:</title> -<para> -A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást -támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>, -az <systemitem class="library">Xvid</systemitem> és a -<systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják -a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben, -bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után. -Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva -értelmezhető. -</para> -</note> - -<para> -Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a -<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>) -a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy -kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál -jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz -a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben -tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak, -de az alap koncepciót hasznos megérteni.) -</para> - -<para> -Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen -kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben, -amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha -tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát -vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket -jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a -bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb -kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a -<option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem -class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint -előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás -használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét. -Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a -videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz, -hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség. -</para> - -<para> -Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit -a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem -class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha -a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával, -használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát -és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a -<option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es -<option>vqmin</option>-nal. -</para> - -<para> -A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár -szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy -nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül -is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A -CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges. -</para> - -<para> -Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne, -de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az -adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót -meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy nagyon részletes -jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy kevésbé -részletes jeleneteknél alacsonyabbat. -Általában a mozgás mennyisége sokkal fontosabb, mint a részletesség. -</para> - -<para> -Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz. -Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű -rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal, -és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option> -kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz -<emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>. -</para> - -<para> -Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer, -az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy -nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a -legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a -forrás videótól függően változik. -</para> - -<para> -Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű -rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit. -A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed -van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at. -Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet -az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a -különbséget. -</para> - -<para> -Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát. -De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az -audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket -kell lerippelned</link>. -A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát: -<systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) * -1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem> -Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60 -Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának -<systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 = -740kbps</systemitem>-nek kell lennie. -</para> -</sect2> - -<!-- ********** --> - -<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints"> -<title>Megszorítások a hatékony kódoláshoz</title> - -<para> -Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás -van, amit követned kell a maximális minőség érdekében. -Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót, -mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két -fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék -tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen). -Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is -elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes -képet, a maradék hely veszendőbe megy. -Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájl mérettel, akkor -eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként. -</para> - -<para> -A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket békén -hagyod, akkor több módon is <emphasis role="bold">nagyon</emphasis> -rontják a minőséget. -</para> - -<orderedlist> -<listitem> - <para> - Az MPEG-típusú tömörítés nagyban függ a frekvencia tartományok - transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt - (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta - kódolás hatékony a minták és a sima átmenetek átalakításához, de - nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több - bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás - jelenik meg. - </para> - - <para> - A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes - makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak - akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete - határ épp olyan pixel határon kezdődik, ami 16 többszöröse, akkor nincs - probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen - eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy - elkerüld ez a büntetést. - </para> -</listitem> -</orderedlist> - -<para> -A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés -mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához. -A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező -új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a -tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk -a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor -lehetnek gondok: -</para> - -<orderedlist continuation="continues"> -<listitem> - <para> - Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is - eltárol, mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét - kell átmásolni ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. - Csak a megmaradt különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot - kettéosztja a kép széle és a fekete sáv, akkor a kép többi részének - mozgó vektorai felül fogják írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, - hogy sok bitet kell elpazarolni vagy a határ felülírt részének - újrafeketítéséhez vagy (inkább) a mozgó vektor nem kerül - felhasználásra és így a makroblokk összes változását expliciten el - kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen romlik a kódolás - hatékonysága. - </para> - - <para> - Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16 - többszörösű pixel-határon van. - </para> -</listitem> - -<listitem> - <para> - Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és - egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az - MPEG-típusú kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a - részt, ami a kép belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a - fekete sáv is átmásolódik és így rengeteg bitet kell feláldozni - a kép ott lévő részének újrakódolásához. - </para> - - <para> - Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek - speciális optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek - ismétlődő másolására, ha a mozgó vektorok a kódolt területen - kívülről jönnek. Ez a tulajdonság haszontalanná válik, ha a - filmen fekete sávok vannak. Az első két problémával ellentétben - itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás. - </para> -</listitem> - -<listitem><para> - Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen - egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van. -</para></listitem> -</orderedlist> - -<para> -A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat. -Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is -javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az -eredeti tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos -tiltakozni fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás -használatát, akkor a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen -nagyobb lesz, mint a sarkok levágása miatti információvesztés. -</para> -</sect2> - -<!-- ********** --> - -<sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop"> -<title>Vágás és méretezés</title> - -<para> -Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz, -16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban). -Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el. -</para> - -<para> -Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz -kárt tenni a filmben. -A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként -tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden -irányban, mint a luma (intenzítás) információk. -Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat -és C a chroma-kat! -</para> - -<informaltable> -<?dbhtml table-width="40%" ?> -<?dbfo table-width="40%" ?> -<tgroup cols="8" align="center"> -<colspec colnum="1" colname="col1"/> -<colspec colnum="2" colname="col2"/> -<colspec colnum="3" colname="col3"/> -<colspec colnum="4" colname="col4"/> -<colspec colnum="5" colname="col5"/> -<colspec colnum="6" colname="col6"/> -<colspec colnum="7" colname="col7"/> -<colspec colnum="8" colname="col8"/> -<spanspec spanname="spa1-2" namest="col1" nameend="col2"/> -<spanspec spanname="spa3-4" namest="col3" nameend="col4"/> -<spanspec spanname="spa5-6" namest="col5" nameend="col6"/> -<spanspec spanname="spa7-8" namest="col7" nameend="col8"/> - <tbody> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry spanname="spa1-2">C</entry> - <entry spanname="spa3-4">C</entry> - <entry spanname="spa5-6">C</entry> - <entry spanname="spa7-8">C</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry spanname="spa1-2">C</entry> - <entry spanname="spa3-4">C</entry> - <entry spanname="spa5-6">C</entry> - <entry spanname="spa7-8">C</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - </tbody> -</tgroup> -</informaltable> - -<para> -Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba -rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros -számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük. -Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val. -Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a -chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és -nem is támogatja a vágó szűrő. -</para> - -<para> -Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mintázzák: -</para> - -<informaltable> -<?dbhtml table-width="80%" ?> -<?dbfo table-width="80%" ?> -<tgroup cols="16" align="center"> -<colspec colnum="1" colname="col1"/> -<colspec colnum="2" colname="col2"/> -<colspec colnum="3" colname="col3"/> -<colspec colnum="4" colname="col4"/> -<colspec colnum="5" colname="col5"/> -<colspec colnum="6" colname="col6"/> -<colspec colnum="7" colname="col7"/> -<colspec colnum="8" colname="col8"/> -<colspec colnum="9" colname="col9"/> -<colspec colnum="10" colname="col10"/> -<colspec colnum="11" colname="col11"/> -<colspec colnum="12" colname="col12"/> -<colspec colnum="13" colname="col13"/> -<colspec colnum="14" colname="col14"/> -<colspec colnum="15" colname="col15"/> -<colspec colnum="16" colname="col16"/> -<spanspec spanname="spa1-2" namest="col1" nameend="col2"/> -<spanspec spanname="spa3-4" namest="col3" nameend="col4"/> -<spanspec spanname="spa5-6" namest="col5" nameend="col6"/> -<spanspec spanname="spa7-8" namest="col7" nameend="col8"/> -<spanspec spanname="spa9-10" namest="col9" nameend="col10"/> -<spanspec spanname="spa11-12" namest="col11" nameend="col12"/> -<spanspec spanname="spa13-14" namest="col13" nameend="col14"/> -<spanspec spanname="spa15-16" namest="col15" nameend="col16"/> - <tbody> - <row> - <entry namest="col1" nameend="col8">Top field</entry> - <entry namest="col9" nameend="col16">Bottom field</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry spanname="spa1-2">C</entry> - <entry spanname="spa3-4">C</entry> - <entry spanname="spa5-6">C</entry> - <entry spanname="spa7-8">C</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry spanname="spa9-10">C</entry> - <entry spanname="spa11-12">C</entry> - <entry spanname="spa13-14">C</entry> - <entry spanname="spa15-16">C</entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry spanname="spa1-2">C</entry> - <entry spanname="spa3-4">C</entry> - <entry spanname="spa5-6">C</entry> - <entry spanname="spa7-8">C</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - </row> - <row> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry>L</entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry spanname="spa9-10">C</entry> - <entry spanname="spa11-12">C</entry> - <entry spanname="spa13-14">C</entry> - <entry spanname="spa15-16">C</entry> - </row> - <row> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry></entry> - <entry>< |