diff options
author | Gabrov <Gabrov@b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2> | 2006-12-28 23:32:26 +0000 |
---|---|---|
committer | Gabrov <Gabrov@b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2> | 2006-12-28 23:32:26 +0000 |
commit | 008006fbddcd0949035d6260ef0823c9a336fb6b (patch) | |
tree | cedd82bbb3e66184798e0366c3c36d1616ce09a1 /DOCS | |
parent | 6d9ce96d9f19bbd1a3c1d78700e7614a106e745c (diff) | |
download | mpv-008006fbddcd0949035d6260ef0823c9a336fb6b.tar.bz2 mpv-008006fbddcd0949035d6260ef0823c9a336fb6b.tar.xz |
synced with r21612
git-svn-id: svn://svn.mplayerhq.hu/mplayer/trunk@21782 b3059339-0415-0410-9bf9-f77b7e298cf2
Diffstat (limited to 'DOCS')
-rw-r--r-- | DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml | 4448 |
1 files changed, 2318 insertions, 2130 deletions
diff --git a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml index 83bc3e2cec..a24545a43e 100644 --- a/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml +++ b/DOCS/xml/hu/encoding-guide.xml @@ -1,83 +1,90 @@ <?xml version="1.0" encoding="utf-8"?> -<!-- synced with r21508 --> +<!-- synced with r21612 --> <chapter id="encoding-guide"> <title>Kódolás a <application>MEncoder</application>rel</title> <sect1 id="menc-feat-dvd-mpeg4"> -<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 ("DivX") rip készítése DVD filmből</title> +<title>Nagyon jó minőségű MPEG-4 ("DivX") + rip készítése DVD filmből</title> <para> - Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű - DVD rip-et egy adott méretben? Vagy: "Hogyan készíthetem el a - lehető legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a - legjobb minőséget akarom." +Egy gyakran feltett kérdés: "Hogyan készíthetem el a legjobb minőségű +DVD rip-et egy adott méretben?" Vagy: "Hogyan készíthetem el a lehető +legjobb minőségű DVD rip-et? Nem érdekel a fájl méret, csak a legjobb +minőséget akarom." </para> <para> - Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem - érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó - stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni, - fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret, - akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged. +Az utóbbi kérdés talán kicsit rosszul van megfogalmazva. Hiszen ha nem +érdekel a fájl méret, akkor miért nem másolod át az egész MPEG-2 videó +stream-et a DVD-ről egy az egyben? Az AVI fájlod 5GB körül fogja végezni, +fogd és vidd, de ha a legjobb minőséget akarod és nem érdekel a méret, +akkor biztos, hogy ez lesz a legjobb lehetőséged. </para> <para> - Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy - <emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete. +Valójában egy DVD MPEG-4-be történő átkódolásának az oka pont az, hogy +<emphasis role="bold">érdekel</emphasis> a fájl mérete. </para> <para> - Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez. - Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a - részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk - ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a - <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó - kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható. +Nehéz egy általános receptet adni a jó minőségű DVD rip-ek készítéséhez. +Számos szempontot figyelembe kell venni és meg kell értened ezeket a +részleteket, különben elégedetlen leszel a végeredménnyel. Kicsit körbejárjuk +ezen dolgok közül néhányat és utána példát is adunk. Feltételezzük, hogy a +<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>-et használod a videó +kódolásához, habár az elmélet bármilyen codec-kel használható. </para> <para> - Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend - valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a - kapcsolódó projektek oldalán a - <ulink url="http://www.mplayerhq.hu/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>. - Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül, - mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket - hozzon. +Ha ez túl sok neked, akkor talán jobb, ha a sok nagyszerű frontend +valamelyikét használod, amik fel vannak sorolva a +kapcsolódó projektek oldalán a +<ulink url="http://www.mplayerhq.hu/design7/projects.html#mencoder_frontends">MEncoder részben</ulink>. +Így nagyon jó minőségű rip-eket készíthetsz túl sok gondolkodás nélkül, +mert ezen eszközök legtöbbje úgy lett megtervezve, hogy jó döntéseket +hozzon. </para> +<!-- ********** --> + <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode"> <title>Felkészülés a kódolásra: A forrás anyag és frameráta azonosítása</title> + <para> - Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned - pár előkészületi lépést. +Mielőtt eszedbe jutna bármiféle film átkódolása, meg kell tenned +pár előkészületi lépést. </para> <para> - Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása, - hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod. - Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas - TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak - Amerikában és Japánban, PAL Európában. - Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés - formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis> - összhangban a film eredeti formátumával. - A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert - több elemet kell azonosítani a forrásban. - Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti - formátumot. - Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban, - csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott - vagy akár elveszett képkockák. - Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási - hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz. +Az első és legfontosabb lépés a kódolás előtt annak megállapítása, +hogy miféle anyaggal van egyáltalán dolgod. +Ha a forrás anyagod DVD-ről származik vagy sugárzott/kábeles/műholdas +TV, a következő két formátum valamelyikében tárolódik: NTSC Észak +Amerikában és Japánban, PAL Európában. +Fontos tudatosítani, hogy ez csak a televízión történő megjelenítés +formátuma és gyakran <emphasis role="bold">nincs</emphasis> +összhangban a film eredeti formátumával. +A tapasztalatok szerint az NTSC tartalmat sokkal nehezebb elkódolni, mert +több elemet kell azonosítani a forrásban. +Ahhoz, hogy megfelelő legyen a kódolás, ismerned kell az eredeti +formátumot. +Ennek elmulasztása esetén különböző hibák lesznek a kódolásodban, +csúnya törési (átlapolás) mellékhatások, duplázott +vagy akár elveszett képkockák. +Mindamellett, hogy csúnya, a mellékhatások rontják a kódolási +hatékonyságot is: rosszabb minőség per bitráta egység arányt kapsz. </para> + <sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-fps"> <title>A forrás framerátájának azonosítása</title> + <para> - Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról, - ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit: +Itt van egy lista a forrás anyagok által általában használt típusokról, +ebben valószínűleg megtalálod a tiédet és annak jellemzőit: </para> + <itemizedlist> <listitem><para> <emphasis role="bold">Szabványos film</emphasis>: Moziban történő @@ -118,27 +125,31 @@ </itemizedlist> </sect3> + <sect3 id="menc-feat-dvd-mpeg4-preparing-encode-material"> <title>A forrásanyag beazonosítása</title> + <para> - A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni, - míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként - vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető. +A képkockákból álló filmekre progresszívként szoktak hivatkozni, +míg az egymástól független mezőkből állóakra vagy átlapoltként +vagy videóként - bár ez utóbbi félreérthető. </para> + <para> - További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke. +További bonyolításként néhány film a fenti kettő keveréke. </para> + <para> - A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum - között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak. - <emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós - megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják - mező-alapú formába. - A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven - "telecine"-nek hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s - "3:2 pulldown". - Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező - mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti. +A legfontosabb különbség, amit észre kell venni a két formátum +között, hogy van, amelyik képkocka-alapú míg mások mező alapúak. +<emphasis role="bold">Bármikor</emphasis>, ha egy filmet televíziós +megjelenítésre készítenek elő (beleértve a DVD-t is), átkonvertálják +mező-alapú formába. +A különböző módszereket, amikkel ez végrehajtható, gyűjtőnéven +"telecine"-nek hívjuk, ennek egyik változata a hírhedt NTSC-s +"3:2 pulldown". +Hacsak nem volt az eredeti anyag is mező-alapú (és megegyező +mező rátájú), más formátumbú lesz a filmed, mint az eredeti. </para> <itemizedlist> @@ -174,38 +185,40 @@ </itemizedlist> <para> - Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz, - de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit. - Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha - keresel egy másolatot az eredeti formátumban. - A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem - lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon - megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül. -</para> -<para> - Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává - csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre - tervezték őket. - A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt - mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy - azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az - adott képkocka fejlécében tárolhassuk. - Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként - jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown - alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett. - Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható - (tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális - minőséget. - Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási - technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak, - ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben. +Vannak még egyéb módszerek az NTSC és a PAL videó közötti konvertáláshoz, +de ez a téma meghaladja ezen leírás célkitűzéseit. +Ha ilyen filmbe futsz bele és el szeretnéd kódolni, a legjobb, ha +keresel egy másolatot az eredeti formátumban. +A két formátum közötti konvertálás nagyon romboló hatású és nem +lehet teljesen visszafordítani, így a kódolt adatod nagyon +megszenvedi, ha már konvertált forrásból készül. </para> + +<para> +Ha a videó DVD-n van, az egymást követő mezők képkockává +csoportosíthatóak, még akkor is, ha nem egyidejű megjelenítésre +tervezték őket. +A DVD-n és digitális TV-n használt MPEG-2 szabvány lehetőséget nyújt +mind az eredeti progresszív kockák elkódolására, mind pedig arra, hogy +azon mezők számát, amelyhez egy képkockát meg kell jeleníteni, az +adott képkocka fejlécében tárolhassuk. +Ha ezt a módszert használják, a filmet gyakran "soft-telecined"-ként +jellemzik, mert ez az eljárás csak utasítja a DVD lejátszót a pulldown +alkalmazására a film tényleges megváltoztatása helyett. +Ez a lehetőség nagyon preferált, mert könnyen visszafordítható +(tulajdonképpen kihagyható) a kódoló által és megtartja a maximális +minőséget. +Bár sok DVD és műsorszóró stúdió nem használ megfelelő kódolási +technikát, hanem inkább "hard telecine"-es filmeket alkalmaznak, +ahol a mezők tulajdonképpen duplázva vannak az elkódolt MPEG-2-ben. +</para> + <para> - Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link - linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben - az útmutatóban. - Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen - anyaggal van dolgod: +Az eljárás, ahogy ezeket az eseteket kezelni kell, <link +linkend="menc-feat-telecine">később kerül leírásra</link> ebben +az útmutatóban. +Most következzék pár tanács, amik segítségével eldöntheted, hogy milyen +anyaggal van dolgod: </para> <itemizedlist> @@ -267,173 +280,177 @@ </sect3> </sect2> +<!-- ********** --> + <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-2pass"> <title>Konstans kvantálás vs. többmenetes kódolás</title> <para> - Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet. - A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel - (leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése - 700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél. - Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem - tökéletes minőséggel 1400 MB-ba. +Nagyon sokféle minőségben tudod elkódolni a filmedet. +A modern videó kódolókkal és egy kis pre-codec tömörítéssel +(leméretezés és zajcsökkentés), lehetséges nagyon jó minőség elérése +700 MB-on, egy 90-110 perces szélesvásznú filmnél. +Továbbá minden, kivéve a leghosszabb filmeket, elkódolható majdnem +tökéletes minőséggel 1400 MB-ba. </para> <para> - Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta - (CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta). +Három féle megközelítése van egy videó kódolásának: konstans bitráta +(CBR), konstans kvantálás, és többmenetes (ABR vagy átlagos bitráta). </para> <para> - Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek - száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre. - A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával. - Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező - jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos - bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses - kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez - megoldja a fent említett problémát. +Egy film képkockáinak komplexitása és így a tömörítéshez szükséges bitek +száma nagy mértékben változhat jelentről jelenetre. +A modern videó kódolók már alkalmazkodnak az igényekhez a bitráta variálásával. +Az egyszerű módokban, mint pl. a CBR, a kódolók nem ismerik az elkövetkező +jelenetek bitráta igényét és így nem tudják átlépni az igényelt átlagos +bitrátát hosszabb időre. A fejlettebb módokban, mint pl. a több lépéses +kódolásnál, már figyelembe lehet venni az előző lépés statisztikáját; ez +megoldja a fent említett problémát. </para> <note><title>Megjegyzés:</title> <para> - A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást - támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>, - az <systemitem class="library">Xvid</systemitem> és a - <systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják - a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben, - bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után. - Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva - értelmezhető. +A legtöbb ABR kódolást támogató codec csak a két lépéses kódolást +támogatja, míg néhány másik, mint pl. az <systemitem class="library">x264</systemitem>, +az <systemitem class="library">Xvid</systemitem> és a +<systemitem class="library">libavcodec</systemitem> támogatják +a többmenetest, ami kissé javít a minőségen minden lépésben, +bár ez a javulás nem mérhető és nem is észrevehető a 4. lépés után. +Ezért, ebben a részben a két lépéses és a többmenetes felváltva +értelmezhető. </para> </note> <para> - Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a <systemitem class="library">libavcodec</systemitem>) - a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy - kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál - jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz - a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben - tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak, - de az alap koncepciót hasznos megérteni.) +Ezen módok mindegyikében a videó codec (mint pl. a +<systemitem class="library">libavcodec</systemitem>) +a videó képkockákat 16x16 pixel nagyságú macroblock-okra osztja, majd egy +kvantálást végez mindegyik macroblock-on. Minél alacsonyabb a kvantálás, annál +jobb a minőség és nagyobb a bitráta. A film kódolók által egy adott macroblockhoz +a megfelelő kvantáló kiválasztására használt módszer változó és nagymértékben +tuningolható. (Ez egy extrém túl-egyszerűsítése a tulajdonképpeni folyamatnak, +de az alap koncepciót hasznos megérteni.) </para> <para> - Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen - kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben, - amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha - tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát - vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket - jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a - bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb - kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a - <option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem - class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint - előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás - használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét. - Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a - videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz, - hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség. +Ha előírsz egy konstans bitrátát, a videó codec elkódolja a videót, figyelmen +kívül hagyva a részleteket amennyire csak lehetséges és a legkisebb mértékben, +amennyire szükséges, hogy a megadott bitrátánál alacsonyabban maradjon. Ha +tényleg nem érdekel a fájl méret, használhatsz CBR-t és megadhatsz egy bitrátát +vagy hagyhatod határozatlanul. (A gyakorlatban ez egy kellően magas értéket +jelent, ami nem szab gátat, pl. 10000Kbit.) Ha nincs különösebb megkötés a +bitrátára vonatkozóan, az eredmény az lesz, hogy a codec a lehető legalacsonyabb +kvantálást fogja használni minden egyes macroblock-hoz (amint ez a +<option>vqmin</option>-ben meg van adva a <systemitem +class="library">libavcodec</systemitem>nél, alapértelmezésként 2). Amint +előírsz egy megfelelően alacsony bitrátát, ami a codecet magasabb kvantálás +használatára kényszeríti, majdnem biztos, hogy rontod a videód minőségét. +Ahhoz, hogy ezt elkerüld, valószínűleg downscale-t kell végrehajtani a +videón, az alábbiakban szereplő módszernek megfelelően. Általában igaz, +hogy jobb ha kerülöd a CBR-t, ha számít a minőség. </para> <para> - Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit - a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem - class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha - a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával, - használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát - és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a - <option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es - <option>vqmin</option>-nal. +Konstans kvantálással a codec ugyan azt a kvantálót használja, amit +a <option>vqscale</option> kapcsolóval megadtál (a <systemitem +class="library">libavcodec</systemitem>nek), minden macroblock-nál. Ha +a lehető legjobb minőségű rip-et szeretnéd, szintén a bitráta kihagyásával, +használhatod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót. Ez ugyan azt a bitrátát +és PSNR-t (peak signal-to-noise ratio) szolgáltatja, mint a CBR a +<option>vbitrate</option>=végtelen kapcsolóval és a alapértelmezett 2-es +<option>vqmin</option>-nal. </para> <para> - A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár - szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy - nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül - is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A - CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges. +A konstans kvantálás problémája, hogy a megadott kvantálót alkalmazza, akár +szükséges a macroblock-hoz, akár nem. Lehet, hogy használható lenne egy +nagyobb kvantálás is a mackroblock-on a vizuális minőség feláldozása nélkül +is. Miért pazarolnánk a biteket szükségtelenül alacsony kvantálóra? A +CPU-d annyi ciklusa lehet, amennyi időd csak van, de a merevlemezed véges. </para> <para> - Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne, - de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az - adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót - meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy nagyon részletes - jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy kevésbé - részletes jeleneteknél alacsonyabbat. - Általában a mozgás mennyisége sokkal fontosabb, mint a részletesség. +Két lépéses kódolásban az első lépés úgy rip-eli a filmet, mintha CBR lenne, +de megtartja a tulajdonságok listáját minden egyes képkockánál. Ezeket az +adatokat használja fel aztán a második lépésben a használni kívánt kvantálót +meghatározó intelligens döntésekben. Gyors akciónál vagy nagyon részletes +jeleneteknél magasabb kvantálót használ, lassú mozgásnál vagy kevésbé +részletes jeleneteknél alacsonyabbat. +Általában a mozgás mennyisége sokkal fontosabb, mint a részletesség. </para> <para> - Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz. - Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű - rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal, - és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option> - kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz - <emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>. +Ha használod a <option>vqscale=2</option> kapcsolót, akkor biteket pazarolsz. +Ha a <option>vqscale=3</option> kapcsolót adod meg, akkor nem a legjobb minőségű +rip-et kapod. Tegyük fel, hogy egy DVD-t rip-elsz <option>vqscale=3</option>-mal, +és az eredmény 1800Kbit. Ha két lépéses kódolást csinálsz <option>vbitrate=1800</option> +kapcsolóval, az kimeneti videó <emphasis role="bold">jobb minőségű</emphasis> lesz +<emphasis role="bold">ugyanolyan bitrátával</emphasis>. </para> <para> - Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer, - az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy - nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a - legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a - forrás videótól függően változik. +Mivel most meggyőződtél róla, hogy a két lépéses kódolás a megfelelő módszer, +az igazi kérdés az, hogy milyen bitrátát ajánlott használni? A válasz az, hogy +nincs egyszerű válasz. Valószínűleg olyan bitrátát akarsz választani, ami a +legjobb egyensúlyt biztosítja a minőség és a fájl méret között. Ez viszont a +forrás videótól függően változik. </para> <para> - Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű - rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit. - A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed - van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at. - Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet - az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a - különbséget. +Ha a méret nem számít, egy jó kiindulási pont minden nagyon jó minőségű +rip-hez egy 2000Kbit körüli érték, plusz-mínusz 200Kbit. +A gyors akciókhoz és a nagy részletességű videókhoz vagy ha sas szemed +van, akkor választhatsz 2400-at vagy 2600-at. +Néhány DVD-nél nem fogsz különbséget felfedezni 1400Kbit-en sem. Jó ötlet +az egyes fejezeteket különböző bitrátával megnézni, hogy meglásd a +különbséget. </para> <para> - Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát. - De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az - audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket - kell lerippelned</link>. - A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát: - <systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) * - 1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem> - Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60 - Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának - <systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 = - 740kbps</systemitem>-nek kell lennie. +Ha egy bizonyos méretet céloztál be, valahogy ki kell számítanod a bitrátát. +De ezelőtt azt kell megtudnod, hogy mennyi helyet kell fenntartanod az +audió sáv(ok)nak, így először <link linkend="menc-feat-dvd-mpeg4-audio">ezeket +kell lerippelned</link>. +A következő egyenlettel tudod kiszámítani a bitrátát: +<systemitem>bitráta = (cél_méret_Mbyteokban - hang_mérete_Mbyteokban) * +1024 * 1024 / hossz_másodpercben * 8 / 1000</systemitem> +Például egy két órás film 702 Mbájtos CD-re való összenyomásához, 60 +Mbájtnyi hang sávval, a videó bitrátájának +<systemitem>(702 - 60) * 1024 * 1024 / (120*60) * 8 / 1000 = +740kbps</systemitem>-nek kell lennie. </para> - </sect2> +<!-- ********** --> <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-constraints"> <title>Megszorítások a hatékony kódoláshoz</title> <para> - Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás - van, amit követned kell a maximális minőség érdekében. - Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót, - mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két - fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék - tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen). - Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is - elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes - képet, a maradék hely veszendőbe megy. - Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor - eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként. +Az MPEG-típusú tömörítés természetéből adódóan számos megszorítás +van, amit követned kell a maximális minőség érdekében. +Az MPEG 16x16 makroblokknak nevezett négyzetre osztja fel a videót, +mindegyik 4 darab 8x8 blokk luma (intenzitás) információt és két +fél-felbontású 8x8 chroma (szín) blokkot tartalmaz (egy a vörös-világoskék +tengelyen, a másik a kék-sárga tengelyen). +Ha a film szélessége és magassága nem 16 többszöröse, a kódoló akkor is +elegendő 16x16-os makroblokkot fog használni, hogy lefedje a teljes +képet, a maradék hely veszendőbe megy. +Így ha a minőség maximalizálása a cél egy fix fájlmérettel, akkor +eléggé rossz ötlet nem 16 valamelyik többszörösét használni méretként. </para> <para> - A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket békén hagyod, - akkor több módon is <emphasis role="bold">nagyon</emphasis> rontják a minőséget. +A legtöbb DVD-n van valamekkora fekete sáv a sarkokban. Ha ezeket békén +hagyod, akkor több módon is <emphasis role="bold">nagyon</emphasis> +rontják a minőséget. </para> <orderedlist> <listitem> -<para> + <para> Az MPEG-típusú tömörítés szintén nagyban függ a frekvencia tartományok transzformálásától is, általában a Diszkrét Koszinusz Transzformációt (DCT) használják, ami hasonló a Fourier transzformációhoz. Ez a fajta @@ -441,9 +458,9 @@ nehezen bírkózik meg az éles élekkel. Ezek elkódolásához sokkal több bitre van szüksége, különben egy gyűrűsödésnek nevezett mellékhatás jelenik meg. -</para> + </para> -<para> + <para> A frekvencia transzformáció (DCT) külön hajtódik végre minden egyes makroblokkon (tulajdonképpen minden blokkon), így ez a probléma csak akkor jelentkezik, ha az éles él a blokkon belül van. Ha a fekete @@ -451,97 +468,98 @@ probléma. Habár a fekete határok a DVD-ken ritkán vannak szépen eligazítva, így a gyakorlatban majdnem mindig vágni kell, hogy elkerüld ez a büntetést. -</para> + </para> </listitem> </orderedlist> <para> - A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés - mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához. - A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező - új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a - tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk - a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor - lehetnek gondok: +A frekvencia tartományok kódolása mellett az MPEG-típusú tömörítés +mozgó vektorokat használ a képkockák közötti változások ábrázolásához. +A mozgó vektorok természetesen kevésbé hatékonyak a sarkokból érkező +új tartalomnál, mert az még nincs jelen az előző képkockán. Amíg a +tartalom a sarkok felé terjed ki, a mozgó vektoroknak nincs problémájuk +a tartalom kifelé mozgásával. Habár a fekete határok megjelenésekor +lehetnek gondok: </para> <orderedlist continuation="continues"> <listitem> -<para> - Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is eltárol, - mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét kell átmásolni - ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. Csak a megmaradt - különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot kettéosztja a kép széle - és a fekete sáv, akkor a kép többi részének mozgó vektorai felül fogják - írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, hogy sok bitet kell elpazarolni - vagy a határ felülírt részének újrafeketítéséhez vagy (inkább) a - mozgó vektor nem kerül felhasználásra és így a makroblokk összes - változását expliciten el kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen - romlik a kódolás hatékonysága. -</para> + <para> + Minden egyes makroblokknál az MPEG-típusú kódolás egy vektort is + eltárol, mely azt mondja meg, hogy az előző képkocka melyik részét + kell átmásolni ebbe a makroblokkba a következő kocka megbecsléséhez. + Csak a megmaradt különbséget kell elkódolni. Ha a makroblokkot + kettéosztja a kép széle és a fekete sáv, akkor a kép többi részének + mozgó vektorai felül fogják írni a fekete sávot. Ez azt jelenti, + hogy sok bitet kell elpazarolni vagy a határ felülírt részének + újrafeketítéséhez vagy (inkább) a mozgó vektor nem kerül + felhasználásra és így a makroblokk összes változását expliciten el + kell kódolni. Mindkét esetben jelentősen romlik a kódolás + hatékonysága. + </para> -<para> + <para> Ez a probléma szintén csak akkor jelentkezik, ha a fekete sáv nem 16 többszörösű pixel-határon van. -</para> + </para> </listitem> <listitem> -<para> + <para> Végül tegyük fel, hogy van egy makroblokkunk a kép belsejében és - egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az MPEG-típusú - kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a részt, ami a kép - belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a fekete sáv is átmásolódik - és így rengeteg bitet kell feláldozni a kép ott lévő részének - újrakódolásához. -</para> + egy objektum mozog be ebbe a blokkba a kép sarka felől. Az + MPEG-típusú kódolás nem tudja azt mondani, hogy "másold át azt a + részt, ami a kép belsejében van, de a fekete sávot ne". Így a + fekete sáv is átmásolódik és így rengeteg bitet kell feláldozni + a kép ott lévő részének újrakódolásához. + </para> -<para> - Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek speciális - optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek ismétlődő másolására, - ha a mozgó vektorok a kódolt területen kívülről jönnek. Ez a tulajdonság - haszontalanná válik, ha a filmen fekete sávok vannak. Az első két - problémával ellentétben itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás. -</para> + <para> + Ha a kép tovább fut az elkódolt terület sarka felé, az MPEG-nek + speciális optimalizációi vannak az kép szélén lévő pixelek + ismétlődő másolására, ha a mozgó vektorok a kódolt területen + kívülről jönnek. Ez a tulajdonság haszontalanná válik, ha a + filmen fekete sávok vannak. Az első két problémával ellentétben + itt nem segít a 16 többszörösére való igazítás. + </para> </listitem> -<listitem> -<para> +<listitem><para> Habár a sávok teljesen feketék és soha nem változnak, mindenképpen egy kis plusz munkát igényelnek, mivel több macroblokk van. -</para> -</listitem> +</para></listitem> </orderedlist> <para> - A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat. - Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is - javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az eredeti - tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos tiltakozni - fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás használatát, akkor - a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen nagyobb lesz, mint a sarkok - levágása miatti információvesztés. +A fenti okok miatt javasolt, hogy teljesen vágd le a fekete sávokat. +Továbbá ha a kép sarkainál zaros/torz rész van, ennek a levágása is +javít a kódolási hatékonyságon. A keményvonalas videósok, akik az +eredeti tartalmat akarják megtartani, amennyire csak lehet, biztos +tiltakozni fognak ez ellen, de ha nem tervezed konstant kvantálás +használatát, akkor a vágás miatt nyert minőségjavulás jelentősen +nagyobb lesz, mint a sarkok levágása miatti információvesztés. </para> </sect2> +<!-- ********** --> <sect2 id="menc-feat-dvd-mpeg4-crop"> <title>Vágás és méretezés</title> <para> - Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz, - 16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban). - Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el. +Emlékezz rá az előző fejezetből, hogy a végső képméret, amibe kódolsz, +16 többszöröse ajánlott, hogy legyen (mind szélességben, mind magasságban). +Ezt vágással, méretezéssel vagy ezek kombinációjával érheted el. </para> <para> - Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz - kárt tenni a filmben. - A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként - tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden - irányban, mint a luma (intenzítás) információk. - Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat - és C a chroma-kat! +Vágásnál van egy pár ökölszabály, amit jó ha betartasz, ha nem akarsz +kárt tenni a filmben. +A normál YUV formátum 4:2:0, a chroma (szín) információkat almintaként +tárolja, pl. a chroma csak fele annyiszor kerül mintázásra minden +irányban, mint a luma (intenzítás) információk. +Tanulmányozd ezt a diagramot, ahol L jelenti a luma mintázási pontokat +és C a chroma-kat! </para> <informaltable> @@ -618,17 +636,17 @@ </informaltable> <para> - Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba - rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros - számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük. - Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val. - Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a - chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és - nem is támogatja a vágó szűrő. +Amint láthatod, a kép sorai és oszlopai természetszerűleg párokba +rendeződnek. Így a vágási eltolásodnak és a méreteidnek páros +számoknak <emphasis>kell</emphasis> lenniük. +Ha nem, akkor a chroma nem fog rendes sort alkotni a luma-val. +Elméletben lehetséges a vágás páratlan eltolással, de ehhez a +chroma újramintázása szükséges, ami egy veszteséges művelet és +nem is támogatja a vágó szűrő. </para> <para> - Továbbá az átlapolt videót a következőképpen mint |